Több népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árakon az elmúlt hónapokban, jellemzően 5-7 ezer forinttal kell többet fizetni a komplex vizsgákért, mint korábban. Az ok a kata szabályainak átírás, amely a nyelvoktatási piacon dolgozó tanárokat és vizsgáztatókat is érzékenyen érintette. A drágulásnak ráadásul még nincs vége, az Eduline-nak nyilatkozó szakember azzal számol, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt az év végén újabb 15 százalékkal kell majd emelni a vizsgadíjakat.
"Mivel a nyelvvizsgáztatás nagyon nagy mértékben támaszkodik a másodállásban vizsgáztatást vállaló nyelvtanárok tevékenységére, a kata megszüntetése pedig minimum 30 százalékos adóemelkedést jelent számukra, ha ugyanazt a jövedelmet szeretnék megkeresni, amit korábban, akkor 30 százalékkal magasabb díjakat kell számlázniuk. Ezt kompenzálja a jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemelés" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsaközpont vezetője, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Az elmúlt hónapokban három népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árain, jellemzően 5-7 ezer forinttal drágultak az Origó, az Euroexam és a LanguageCert rész- és komplex nyelvvizsgái. Az Origó Nyelvi Centrum például még július végén emelt az árakon – míg korábban 35 ezer forintba került egy komplex B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga, addig most már 40 500 forint. A nemzetközileg akkreditált LanguageCert augusztus 1-jétől módosított az árain. 7000 forinttal drágultak a középfokú írásbeli és a szóbeli vizsgák, amelyek így 25 900 helyett 32 900 forintba kerülnek. Az Euroexamnél 7000 forinttal emelkedett a komplex nyelvvizsga ára (39 500 forintról 46 500 forintra).
Rozgonyi Zoltán szerint az áremelésre főként azért volt szükség, hogy megtartsák a katamódosítás miatt nehéz helyzetbe került tanárokat, és a vizsgaközpontok, nyelviskolák továbbra is gondtalanul működhessenek. Emelniük kellett az ott dolgozó pedagógusok bérét, akik a korábbi, havi 50 ezer forintos kata helyett átalányadó fizetésére kényszerülnek, ami ennek az összegnek a többszöröse is lehet.
Újabb 15 százalékos emelés jöhet
Bár úgy tűnik, hogy a körülbelül 15 százalékos áremelés a vizsgáztatók bérigényeit egyelőre fedezik, a megugró energiaköltségeket még nem. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb év végén újabb, hasonló mértékű áremelkedés várható. Egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket.
"A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is" - emelte ki az Euroexam vezetője.
Nem számítanak jelentős visszaesésre
Bár a nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a körülbelül 35-45 ezer forintos komplex vizsgadíjak elsőre magasnak tűnnek, a vizsgaköltség valójában elenyésző összeg ahhoz képest, amennyit a tanulók nyelvkurzusokra, nyelviskolákra és magántanárokra költenek.
"A vizsgára készülő tanulók nagy többsége sajnos mind a mai napig nem a közoktatásban szerzi meg azt a tudást, amire a nyelvvizsgához szükségük van. Hanem magánúton. Ennek a költsége nagyjából 1:10-hez aránylik a vizsga költségéhez. Mire valaki eljut a 40 ezer forintos nyelvvizsgáig, addigra akár 500 ezer forintnál is járhatnak a nyelvtanulás költségei" - részletezte Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon a nyelvtanulás költségei ráadásul mindig megtérülnek.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
