Több népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árakon az elmúlt hónapokban, jellemzően 5-7 ezer forinttal kell többet fizetni a komplex vizsgákért, mint korábban. Az ok a kata szabályainak átírás, amely a nyelvoktatási piacon dolgozó tanárokat és vizsgáztatókat is érzékenyen érintette. A drágulásnak ráadásul még nincs vége, az Eduline-nak nyilatkozó szakember azzal számol, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt az év végén újabb 15 százalékkal kell majd emelni a vizsgadíjakat.
"Mivel a nyelvvizsgáztatás nagyon nagy mértékben támaszkodik a másodállásban vizsgáztatást vállaló nyelvtanárok tevékenységére, a kata megszüntetése pedig minimum 30 százalékos adóemelkedést jelent számukra, ha ugyanazt a jövedelmet szeretnék megkeresni, amit korábban, akkor 30 százalékkal magasabb díjakat kell számlázniuk. Ezt kompenzálja a jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemelés" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsaközpont vezetője, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Az elmúlt hónapokban három népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árain, jellemzően 5-7 ezer forinttal drágultak az Origó, az Euroexam és a LanguageCert rész- és komplex nyelvvizsgái. Az Origó Nyelvi Centrum például még július végén emelt az árakon – míg korábban 35 ezer forintba került egy komplex B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga, addig most már 40 500 forint. A nemzetközileg akkreditált LanguageCert augusztus 1-jétől módosított az árain. 7000 forinttal drágultak a középfokú írásbeli és a szóbeli vizsgák, amelyek így 25 900 helyett 32 900 forintba kerülnek. Az Euroexamnél 7000 forinttal emelkedett a komplex nyelvvizsga ára (39 500 forintról 46 500 forintra).
Rozgonyi Zoltán szerint az áremelésre főként azért volt szükség, hogy megtartsák a katamódosítás miatt nehéz helyzetbe került tanárokat, és a vizsgaközpontok, nyelviskolák továbbra is gondtalanul működhessenek. Emelniük kellett az ott dolgozó pedagógusok bérét, akik a korábbi, havi 50 ezer forintos kata helyett átalányadó fizetésére kényszerülnek, ami ennek az összegnek a többszöröse is lehet.
Újabb 15 százalékos emelés jöhet
Bár úgy tűnik, hogy a körülbelül 15 százalékos áremelés a vizsgáztatók bérigényeit egyelőre fedezik, a megugró energiaköltségeket még nem. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb év végén újabb, hasonló mértékű áremelkedés várható. Egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket.
"A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is" - emelte ki az Euroexam vezetője.
Nem számítanak jelentős visszaesésre
Bár a nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a körülbelül 35-45 ezer forintos komplex vizsgadíjak elsőre magasnak tűnnek, a vizsgaköltség valójában elenyésző összeg ahhoz képest, amennyit a tanulók nyelvkurzusokra, nyelviskolákra és magántanárokra költenek.
"A vizsgára készülő tanulók nagy többsége sajnos mind a mai napig nem a közoktatásban szerzi meg azt a tudást, amire a nyelvvizsgához szükségük van. Hanem magánúton. Ennek a költsége nagyjából 1:10-hez aránylik a vizsga költségéhez. Mire valaki eljut a 40 ezer forintos nyelvvizsgáig, addigra akár 500 ezer forintnál is járhatnak a nyelvtanulás költségei" - részletezte Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon a nyelvtanulás költségei ráadásul mindig megtérülnek.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
