Akár 40 százalékkal is drágábbak lehetnek a nyelvtanfolyamok

Jóval drágábbak lesznek a nyelvtanfolyamok idén ősztől, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít. A nyelvoktatási piacot nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is érzékenyen érinti.

  • Tornyos Kata

Körülbelül 30-40 százalék közötti áremelkedésre számít Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke, nagyjából ennyivel lehetnek drágábbak az őszi nyelvtanfolyamok. Az Eduline-nak azt mondta, a nyelviskolákat nemcsak az elszálló energiaárak, de az infláció és a katatörvény hatásai is nehéz helyzetbe hozták.

45 ezer forinttól kezdődnek a nyelvtanfolyamok

Körbenéztünk a vidéki és budapesti nyelviskolák oldalán, hogy megtudjuk, milyenek a 30 vagy 60 órás kiscsoportos tanfolyamok árai - a legtöbb diák ezeket választja, a választék is ezekből a legnagyobb.

A 30 órás kurzusok ára jelenleg 45 és 70 ezer forint között mozog, a 60 órás tanfolyamok díja azonban akár a 90 ezer forintot is elérheti - az ár a csoport létszámától, az oktatás intenzitásától is függ. A csoportos tanfolyamok még így is sokkal kedvezőbb árúak, mint a magántanárok órái: 5 ezer alatt alatt nem nagyon lehet magánórát venni.

A nyelvvizsgaszabályokat is átírták

„Nagyon káros és rossz üzenet, amely a kormány részéről érkezett, de akik belátják, hogy szükség van a nyelvtudásra, ugyanúgy fognak tanulni a jövőben is”

- nyilatkozta bizakodóan a NYESZE elnöke, amikor a nyelvvizsgaszabályok átírásáról kérdeztük.

Július végén jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy az egyetemekre és főiskolákra bízza a kormány, kötelezővé teszik-e a nyelvvizsgát a diploma megszerzéséhez. A korábbi szabályok szerint a B2-es nyelvvizsga megszerzése elvárás volt az alapszak teljesítéséhez, sőt bizonyos képzéseken szigorúbbak voltak a követelmények. Az egyetemek még nem hoztak döntést az ügyben, ami bizonytalanságot okoz a nyelviskolákban - tanulóik egy része ugyanis a diplomaszerzés miatt iratkozik be a kurzusokra.

Légrádi szerint könnyen lehet, hogy a nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamok veszélybe kerültek, de azt még nem lehet látni, hogy összességében mekkora visszaesést fog okozni a kormány döntése. Hozzátette: a céges megrendelőknél még növekedés is várható, hiszen a munkavállalóik nyelvtudása az ő üzleti növekedésüknek is előfeltétele. Viszont a katatörvény módosítása miatt már a nyelvtanárok sem adózhatnak kedvezményesen, ha céges oktatást is vállalnak, ezért ezek a kurzusok is drágábbak lesznek.

A katatörvény nyelvtanárokat érintő részleteiről egy korábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.