Az MTI tudósítása szerint a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését azonban a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.
„A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat!” – tette hozzá a Facebookon. A miniszter szerint a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
Az elmúlt években többször bukkant már fel a nyelvvizsga-követelmények enyhítésének ötlete. Korábban írtunk arról, hogy az Állami Számvevőszék a felsőoktatásról készített 2021-es elemzésben az állt: érdemes lenne megvizsgálni, melyek azok a szakterületek, „amely idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők, ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.
Milyenek a jelenlegi szabályok?
Az alapszakokon egy B2-es nyelvvizsga megszerzése az alapelvárás, több képzésen azonban ennél szigorúbbak a nyelvi követelmények - ha ezeket valaki nem teljesíti, nem szerezhet nyelvvizsgát.
Több tucat alap- és mesterszakon például nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diplomához. Ilyen a legtöbb gazdasági alapszak, többek között a magyar felsőoktatás legnépszerűbb, idén például 10 ezer jelentkezőt vonzó képzése, a gazdálkodási és menedzsment, vagy a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás.
Ezeken a szakokon egy legalább B2-es szakmai nyelvvizsgát kell tenni – ezt csak felsőfokú, általános nyelvvizsgával lehet kiváltani. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.
Hol dönthetnek a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről?
A miniszter bejelentése alapján maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, törlik-e a diplomaszerzés előtt állók nyelvvizsga-követelményét. Ám a legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.
Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Nyolcvan százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező potenciális elsőévesek aránya az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán, tízből legalább nyolc felvettnek van nyelvvizsgája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen.
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
