Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Miért érdemes franciául tanulni, mennyi idő alatt lehet eljutni a kezdő szintről a középfokig, és milyen francia nyelvű programokon érdemes részt venni? Ennek jártunk utána a franciaérettségi napján.
„A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) által idén közzétett jelentés 321 millióra becsüli a franciául beszélők számát. Ez azt jelenti, hogy a francia nyelv továbbra is növekszik, jelenleg 21 millióval több beszélővel rendelkezik, mint négy évvel ezelőtt. A világon ez a második leggyakrabban választott idegen nyelv, több mint 50 millióan tanulják” – mondta az Eduline-nak Jacqueline Plessis oktatási együttműködési attasé, hozzátéve: Magyarországon a becslések szerint több mint 20 ezer ember tanul franciául.
Az angol és a német után itthon ez a harmadik legnépszerűbb idegen nyelv, és – úgy tűnik – erre a koronavírus-járvány sem volt negatív hatással, alig csökkent az érdeklődés, sőt az online kurzusok elterjedésével tovább bővült a nyelvtanulási lehetőségek köre.
„A fiatalabb generációban szerencsére egyre inkább tudatosul a többnyelvűség fontossága, hogy minél több idegen nyelvet ismer valaki, annál több emberhez és kultúrához juthat közel, és hogy ez milyen hihetetlen mértékben növeli meg a lehetőségeinket az élet minden területén. Az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Franciaország egyébként egyik fő prioritásként is a nyelvi sokszínűséget (plurilinguisme) jelölte meg. Európa-szerte konferenciákat, médiakampányokat és egyéb, a soknyelvűséget népszerűsítő rendezvényeket tartanak – tette hozzá az attasé.
Miért pont a francia?
„A legfontosabb motiváció talán az a páratlan kulturális gazdagság, ami hozzáférhetővé válik a francia életérzés, a divat, a gasztronómia, a képzőművészet, az építészet és sok-sok más területen” – válaszolta Jacqueline Plessis arra a kérdésre, mi a francia nyelv legfőbb vonzereje.
Hozzátette azt is: a francia nyelv ismeretével számos olyan országot is fel lehet fedezni, ahol ez a hivatalos nyelv, ráadásul „a franciatudás lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy tanulmányaikat az oktatás magas színvonaláról híres francia felsőoktatási intézményekben folytassák”. Franciaország ugyanis számos tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjat kínál középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak vagy tanároknak.
„A másik fő motiváció szakmai: ha az angol mellett valaki franciául is beszél, az fontos többletet jelent, amellyel jelentősen növelhetjük esélyeinket a nemzeti és nemzetközi munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Magyarországon, ahol Franciaország a harmadik legnagyobb befektető, a nagy számban jelen lévő francia vállalatok olyan többnyelvű vezetőket keresnek, akik képesek a különböző kulturális környezetekben való együttműködésre” – magyarázta.
A francia nyelv persze a nemzetközi kapcsolatokban is fontos szerepelt tölt be, hivatalos nyelv és gyakran munkanyelv számos nemzetközi szervezetben, az angollal és a magyarral kombinálva nagyon jó lehetőségeket ad.
Mennyi idő alatt lehet eljutni a nulláról a középfokig?
„Ez egy gyakran feltett kérdés, amire nagyon nehéz válaszolni, hiszen a nyelvtanulásnak nincs optimális időtartama, egyénenként nagyon eltérő lehet. A franciatanulás a motivációtól, a rendszerességtől és a célnyelvben való elmélyülés szintjétől függ. Ahhoz, hogy egy kezdő szintről (A1) egy középfokú szintre (B2) jussunk franciából, körülbelül 500-600 órára van szükség. A nyelvtudományban azt mondják, hogy minél több nyelvet ismerünk, annál kevesebb időre van szükség egy új nyelv elsajátításához. Ez határozott érv a többnyelvűség mellett” – mondta Jacqueline Plessis.
A nyelvórákon kívül persze számos más – kevésbé formális – nyelvtanulási lehetőség is van, amit érdemes kihasználni. Budapesten, a Francia Intézetben a nyelvtanfolyamokon túl igazi francia környezetben lehet fejleszteni a nyelvtudást. „A folyosón vagy a hamarosan újranyitó kávézóban francia nyelven beszélgetnek az emberek, kicsit mintha valóban Franciaországban lennénk. A könyvtárban - mivel Franciaország kiemelkedő a videojáték-fejlesztésben - a francia könyvek és filmek mellett nemrég VR szettekkel is bővült a kínálat. A felújított és digitalizált moziteremben heti rendszerességgel tartanak vetítéseket olyan francia filmekből, amelyek nincsenek magyarországi forgalmazásban, ezért csak itt láthatók. A Francia Intézet azok számára is sok lehetőséget nyújt, akik (még) nem beszélnek franciául, de érdeklődnek a francia kultúra iránt. A filmeket ma már minden esetben magyar felirattal vetítik az előadásokon, vitaesteken, könyvbemutatókon pedig van magyar nyelvű tolmácsolás” – sorolta.
Budapesten kívül az öt Alliances françaises - francia kulturális egyesület - hálózat Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden nemcsak francia nyelvtanfolyamokat kínál, hanem számos találkozót és különböző kulturális eseményt is.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.