A Zürichi Egyetem kutatói az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén és Észak-Amerikában vizsgálták, milyen következményekkel járhat, ha eltűnik egy nyelv. Meglepő következtetésekre jutottak.
A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Vagyis ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is – írja a Mongabay beszámolója alapján a 444.hu.
Az egyetem kutatói tanulmányukban azt is kihangsúlyozzák, hogy a biodiverzitást és a kulturális örökséget nem lehet szétválasztani egymástól, és utóbbit talán még nagyobb veszély fenyegeti.
„Nem tagadhatjuk a kapcsolatot, nem beszélhetünk csak a kultúráról, vagy csak a természetről. Mi, emberek, jók vagyunk a kultúra homogenizálásában és a természettel is ezt tesszük, így a természeti környezet lassan mindenhol egyforma lesz”
– magyarázza Jordi Bascompte, a vizsgálatban részt vett kutatók egyike.
Hasonló eredményre jutott az Ethnologue program is, szerintük a világon létező több mint 7 ezer nyelv 42 százalékát fenyegeti a kihalás. Ez nem újkeletű jelenség, a portugál felfedezők Brazíliába érkezése előtt közel 1000 nyelvet használtak a térségben, ezek közül ma már csak 160 ismert – derül ki a SIL International által végzett kutatásból.
„A nyelvészek szerint egy nyelv akkor válik veszélyeztetetté, amikor a szülők már nem azon a nyelvek szólnak gyerekeikhez”
– fogalmaz Luciana Sanchez Mendes, őslakos nyelvekre specializálott nyelvész. A szakember azt is hozzátette, a brazil területeken kiemelt felelőssége van az őslakosok iskoláinak, fontos, hogy a diákok a portugál mellett az adott nyelvet is megismerjék. Az UNESCO is állást foglalt a kérdésben, és egy 2022-től 2032-ig futó, tízéves kampányt hirdetett, melyben a helyi nyelvek megőrzését, felélesztését és népszerűsítését támogatják.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
