Nyelvtudásért Egyesület: elsősorban nem a nyelvvizsgamentesség jelentene megoldást a végzős egyetemistáknak

Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött, a tavaszi vizsgaszezonban pedig nem szereznek kevesebben bizonyítványt, mint korábban.

  • Csik Veronika

2021. május végére várhatóan megközelíti a nyelvvizsgázók száma 60 000 főt, ez pedig csak minimális, a demográfiai változásokkal arányos csökkenést jelent a 2018 és 2019-es év számaihoz képest

- írja friss közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, melyet a tegnapi hírre reagálva adtak ki. Az Eduline írta meg, hogy akár 25 ezer diploma is benn ragadhat, ha a szaktárca nem ad idén is nyelvvizsga-amnesztiát azoknak az egyetemi végzősöknek, akik a bizonyítvány hiányában nem kaphatják meg az oklevelüket.

Az egyesület közleményben kiemeli, 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpontban vannak online vizsgalehetőségek, sőt a nagyobb vizsgaközpontok többletvizsganapokat is beiktattak, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett nyelvvizsgaszerzési igényt.

A járványhelyzet óriási kihívást jelent az egész oktatási rendszernek és több százezer tanulónak, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben - így talán nekik jelenti a legkisebb kihívást az online bizonyítványszerzés.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a HÖOK azzal tud sikeresen hozzájárulni a hallgatók nyelvtudásának javításához, "ha segít felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzés során miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem."

Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.