Tovább csökkent a nyelvvizsgázók száma 2020 második felében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.

  • Tóth Alexandra

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2020 második félévében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban az azonos időszakban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. 2018-ban ugyanebben az időszakban 44 135 nyelvvizsga született. Korábban írtunk róla, hogy 2020 első féléves számai is negatív rekordott döntöttek az utóbbi két évhez képest.

A tavalyi év második félévében 1051 alapfokú, 25 632 középfokú és 6203 felsőfokú nyelvvizsga született. Talán nem meglepő, de a legtöbben még mindig az angol nyelvet választották: összesen 25 503-an - 581-en alapfokon, 19 579-en középfokon, 5343-an pedig felsőfokon vizsgáztak. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 5741-en tettek nyelvvizsgát.

A népszerűségi sorrendben a következő a francia, a spanyol és az olasz nyelv, bár ezeknek a számai már elenyészőek az előbbiekben említett két nyelvhez képest: 420-an, 366-an és 271-en vizsgáztak belőlük.

2020-ban egyébként összesen 77 582-en tettek nyelvvizsgát, ebből 53 675-en tudták megugrani a követelményeket, 23 907-en elhasaltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.