Tovább csökkent a nyelvvizsgázók száma 2020 második felében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.

  • Tóth Alexandra

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2020 második félévében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban az azonos időszakban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. 2018-ban ugyanebben az időszakban 44 135 nyelvvizsga született. Korábban írtunk róla, hogy 2020 első féléves számai is negatív rekordott döntöttek az utóbbi két évhez képest.

A tavalyi év második félévében 1051 alapfokú, 25 632 középfokú és 6203 felsőfokú nyelvvizsga született. Talán nem meglepő, de a legtöbben még mindig az angol nyelvet választották: összesen 25 503-an - 581-en alapfokon, 19 579-en középfokon, 5343-an pedig felsőfokon vizsgáztak. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 5741-en tettek nyelvvizsgát.

A népszerűségi sorrendben a következő a francia, a spanyol és az olasz nyelv, bár ezeknek a számai már elenyészőek az előbbiekben említett két nyelvhez képest: 420-an, 366-an és 271-en vizsgáztak belőlük.

2020-ban egyébként összesen 77 582-en tettek nyelvvizsgát, ebből 53 675-en tudták megugrani a követelményeket, 23 907-en elhasaltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.