2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2020 második félévében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban az azonos időszakban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. 2018-ban ugyanebben az időszakban 44 135 nyelvvizsga született. Korábban írtunk róla, hogy 2020 első féléves számai is negatív rekordott döntöttek az utóbbi két évhez képest.
A tavalyi év második félévében 1051 alapfokú, 25 632 középfokú és 6203 felsőfokú nyelvvizsga született. Talán nem meglepő, de a legtöbben még mindig az angol nyelvet választották: összesen 25 503-an - 581-en alapfokon, 19 579-en középfokon, 5343-an pedig felsőfokon vizsgáztak. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 5741-en tettek nyelvvizsgát.
A népszerűségi sorrendben a következő a francia, a spanyol és az olasz nyelv, bár ezeknek a számai már elenyészőek az előbbiekben említett két nyelvhez képest: 420-an, 366-an és 271-en vizsgáztak belőlük.
2020-ban egyébként összesen 77 582-en tettek nyelvvizsgát, ebből 53 675-en tudták megugrani a követelményeket, 23 907-en elhasaltak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
