2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2020 második félévében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban az azonos időszakban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. 2018-ban ugyanebben az időszakban 44 135 nyelvvizsga született. Korábban írtunk róla, hogy 2020 első féléves számai is negatív rekordott döntöttek az utóbbi két évhez képest.
A tavalyi év második félévében 1051 alapfokú, 25 632 középfokú és 6203 felsőfokú nyelvvizsga született. Talán nem meglepő, de a legtöbben még mindig az angol nyelvet választották: összesen 25 503-an - 581-en alapfokon, 19 579-en középfokon, 5343-an pedig felsőfokon vizsgáztak. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 5741-en tettek nyelvvizsgát.
A népszerűségi sorrendben a következő a francia, a spanyol és az olasz nyelv, bár ezeknek a számai már elenyészőek az előbbiekben említett két nyelvhez képest: 420-an, 366-an és 271-en vizsgáztak belőlük.
2020-ban egyébként összesen 77 582-en tettek nyelvvizsgát, ebből 53 675-en tudták megugrani a követelményeket, 23 907-en elhasaltak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
