Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

  • Eduline

Míg 2018 első félévében összesen 76 431-en, 2019 első félévében pedig    75 849-en nyelvvizsgáztak, addig az idei év ugyanezen időszakában mindössze    44 693 nyelvvizsga született - derül ki a nyak.hu statisztikáiból.

Talán nem meglepő, de 2020 első félévében is angolból tettek a legtöbben nyelvvizsgát - összesen 33 111-en. A második legnépszerűbb nyelv még mindig a német. Bár ezt jóval kevesebben, összesen 8394-en választották. Ezt követte a spanyol, az eszperantó és a francia nyelv - 565, 559 és 511 vizsgázóval. Valamivel kevesebb - pontosan 429 - nyelvvizsga született cigány (lovári) nyelvből, de olaszból és oroszból is vizsgáztak néhány százan - előbbiből 366-an, utóbbiból 234-en. A többi nyelvet már elenyészően választották.

A vizsga szintjét tekintve 1649-en alapfokú, 35 305-en középfokú, 7733-an pedig felsőfokú vizsgát tettek. Egy évvel korábban ilyenkor 3293 alapfokú, 61 493 középfokú és 11 033 felsőfokú vizsga született. De 2018 első félévében is a tavalyihoz hasonlóak voltak a számok: 4014-en szereztek alapfokú, 61 833-an középfokú, 10 545-en pedig felsőfokú vizsgát.

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Itt megnézhetitek azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez. Arról pedig, hogy mennyit kell félretennetek a fővárosban és vidéken egy-egy magánórára, ha tanárral készülnétek a nyelvvizsgára, itt írtunk részletesebben.

Nyelvvizsga érvényesség és hitelesség: mi a szabály?

Olvasónk azt kérdezte, hogy a frissen szerzett nyelvvizsgája meddig lesz érvényes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.