Diplomához kötelező a külön megszerzett szóbeli és írásbeli nyelvvizsga egyesítése?

Csináltatok egy középfokú szóbelit, illetve egy írásbelit, de nem egyszerre? Vajon így is elfogadják a diploma kiadásához vagy szükséges külön papírt kérnetek az egyesítésről? Itt a válasz.

  • Eduline

Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten nyelvvizsgáztatok - még akkor is, ha a vizsgákat különböző időpontokban és nyelvvizsgaközpontban tettétek le -, az írásbelitek és szóbelitek komplex nyelvvizsgának minősül. Ezt a felsőoktatási intézményeknek is egyenértékűnek kell tekinteniük, és el kell fogadniuk. A kikötés csupán annyi, hogy 2000. január 1. utáni letett, államilag elismert nyelvvizsgák legyenek.

Nem egyértelmű esetekben lehetőség van arra, hogy az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya hatósági bizonyítványt (komplex igazolást) állítson ki. Ahhoz, hogy ezt az igazolást megkapjátok, kérelmet kell benyújtanotok az Oktatási Hivatalnak. Fontos azonban, hogy az eljárás során új nyelvvizsga-bizonyítvány nem kerül kiállításra, azaz valóban csak igazolást fogtok kapni. Az egyesítés folyamatát és a kitöltendő dokumentumokat itt találjátok.

Abban az esetben, ha két különböző szintű részvizsgát szeretnétek egyesíteni, akkor azt az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává tudjátok összevonni.

Az első nyelvvizsgátok előtt álltok, de meglepve tapasztaljátok, hogy minden vizsgaközpontnál fizetnetek kell a vizsgáért, pedig elvileg az első ingyenes? A nyelvvizsga ingyenesség nem egészen így működik. Itt megnézhetitek a szabályokat.

Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.