Mikor ingyenes az első nyelvvizsga?

Az első nyelvvizsgátok előtt álltok, de meglepve tapasztaljátok, hogy minden vizsgaközpontnál fizetnetek kell a vizsgáért, pedig elvileg az első ingyenes? A nyelvvizsga ingyenesség nem egészen így működik. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Úgy tudtam, hogy az első próbálkozás minden nyelvvizsgánál ingyenes, de mikor jelentkezni akartam a komplex vizsgára, akkor több tízezer forintot írt ki. Több vizsgaközpontot is megnéztem és mindenhol ugyanez volt a helyzet. Most akkor tényleg fizetnem kell a nyelvvizsgáért?

A válasz: igen. Ugyanis nem a próbálkozás, hanem az első sikeres vizsga ingyenes. Tehát mindenképpen be kell fizetnetek a nyelvvizsga díját, ha pedig nem sikerül, akkor nem is kapjátok vissza az összeget.

Az is nagyon fontos, hogy az első sikeres komplex nyelvvizsga díját csak akkor igényelhetitek vissza, ha a nyelvvizsga-bizonyítványban megjelölt vizsganapon – egyesíteni kívánt részvizsgák esetén a második sikeres részvizsgáról kiállított bizonyítványon megadott vizsganapon – még nem töltöttétek be a 35. életéveteket. A visszaigénylésre a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számítva egy éven belül van lehetőségetek. Ha a szóbelit és az írásbelit külön-külön teszitek le és egyesítitek őket, akkor a második részvizsga napját kell figyelembe venni.

Mekkora összeget kaphattok vissza?

A támogatás maximuma mindig a díjfizetés időpontjában érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg. Ez 2019-es vizsga, illetve honosítás esetén 37 250 forint, 2020-as befizetés esetén pedig legfeljebb 40 250 forint támogatást jelent. Egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér számít.

Hogyan igényelhetitek a visszatérítést?

A nyelvvizsga-díj visszaigénylés több lépésből áll. Ezekről itt írtunk részletesebben.

Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.