Alig feleannyian nyelvvizsgáztak eddig idén, mint 2019-ben

A koronavírus és a nyelvvizsgamentes diploma is betett a vizsgáknak. Míg tavaly összesen 124 ezren mentek el nyelvvizsgázni, idén csupán 56 ezren.

  • Eduline

Az ELTE ­Origó Nyelvi Centrum ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, szeptember végéig nagyságrendileg csaknem harminc százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint tavaly ilyenkor.

Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint idén eddig 56 428 fő próbálkozott nyelvvizsgával, ami – azt is figyelembe véve, hogy az év még nem ért véget – jócskán elmarad a tavalyi 124 ezres és az azt megelőző 120 ezres létszámtól.

A cikk szerint angolból a tavalyi 94 ezer helyett most csak 42 ezren vizsgáztak, míg németből 22 ezerről 10 ezerre csökkent a létszám. Az 56 ezer vizsgázó közül egyébként 38 és fél ezren jártak sikerrel, vagyis 18 ezren megbuktak, az idei sikerességi ráta 68,2 százalék, ami megfelel a korábbi évek arányainak.

Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.