Új nyelvtanulási módszer: áramot vezetnek az agyba

Egy friss tanulmány szerint az agyba vezetett áram könnyíti a nyelvtanulást, gyorsabban és gördülékenyebben megy.

  • Eduline

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint jelentős sikereket lehet elérni a tanulásban egy fülhallgatóhoz hasonlító apró szerkezettel, amely gyenge elektromos impulzusokkal ingerli a bolygóideget – olvasható a Qubit oldalán.

Az eljárás fájdalommentes, elvileg észre sem lehet venni az impulzusokat és a kutatók szerint azok, akiken kipróbálták a stimulációt, 13 százalékkal jobban teljesítettek a nyelvtanulásban. Voltak akik, egyes mandarin szavakat pedig kétszer olyan gyorsan voltak képesek megtanulni, mint a stimuláció nélkül. A kísérletben azt vizsgálták, hogy kínaiul nem beszélő amerikaiak milyen gyorsan és mekkora sikerrel képesek megtanulni mandarinul. Azért ezt a mandarint választották, mert ezt a nyelvet tartják az egyik legnehezebbnek az angol anyanyelvűek számára.

A mandarin ráadásul tonális nyelv, vagyis a jelentés alakulásában szerepet játszik az egyes hangok hangmagassága is. Ezekről a nyelvekről korábban már kiderült, hogy beszélőik között magasabb arányban találhatóak olyanok, akik rendelkeznek abszolút hallással. A kísérletben résztvevők az impulzusok után könnyebben meg tudták különböztetni a különböző jelentésű és hangmagasságú szavakat, a hatás pedig maradandónak bizonyult. Később is sikeresebben értették meg a mandarin szavakat, mint az a csoport, akik stimuláció nélkül tanultak.

Fernando llanos, a Pittsburghi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eljárást a jövőben a nyelvtanuláson kívül más területeken is hasznosíthatják majd. Az új módszer viszonylag olcsó és a kutatók szerint teljesen biztonságos.

Egészen Marokkóig utazott egy amerikai diák palackpostája

6500 km utazás után ért partot az a palackposta, amit egy amerikai iskolás lány tavaly indított útjára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.