Tízből kilencen szívesen kipróbálnák az otthonról letehető, online nyelvvizsgát, ehhez szükséges eszközeik is megvannak. A megkérdezettek kétharmada továbbra is komplex vizsgát tenne – ez derül ki az Euroexam International felméréséből.
A korábbi évek első hat hónapjában mintegy 40-42 ezer nyelvtanuló próbálkozott a nyelvvizsga megszerzésével. Az idei év járványhelyzet által érintett hónapjaiban, a nyelvvizsgáztatási főszezonjában is hasonlóan alakult a nyelvvizsga iránti érdeklődés – ez derül ki abból az online felmérésből, amit az Euroexam International 3 140 aktív nyelvtanuló körében végzett el az otthoni online nyelvvizsgáztatás lehetőségét megnyitó kormányrendelet kihirdetése után - írják közleményükben.
A több mint 3000 válaszadó több mint háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy idén március és szeptember között tervezett nyelvvizsgázni, mielőtt tudomást szerzett volna a koronavírus-járványról. A válaszadó nyelvtanulók további 12 százaléka ugyan nem tervezett nyelvvizsgát, de ha a sikeres részvizsgáért is pluszpontot kaphatna a felvételin, akkor elgondolkodna rajta.
A felmérés válaszadóinak 96 százaléka szívesen kipróbálná az otthonról letehető online nyelvvizsgát. A kitöltők 62 százaléka szerint a jelenlegi helyzetben egyenesen ez lenne a legjobb megoldás. 32 százalék számára fontos szempont, hogy az online vizsga ne térjen el a már megismert nyelvvizsgától, amire eddig papíron készültek - emelik ki a felmérés készítői. Hozzáteszik, a válaszadók 31 százalékának nagyon fontos lenne, hogy megfelelő segítséget kapjon a számítógépes vizsga megismeréséhez és a gyakorláshoz. Csupán 186-en mondták azt, hogy egy ilyen vizsgába nem merne belevágni.
Technikai akadály se lenne?
A döntő többségének az otthoni nyelvvizsgának nem lenne technikai akadálya, hiszen 78 százalék háztartásában van olyan laptop, amelyben van beépített webkamera és mikrofon, további 10 százalék pedig olyan asztali gépet tudna használni, amelyhez külső webkamera és mikrofon csatlakozik. Közülük 93 százalék ráadásul úgy nyilatkozott, hogy egyszerre kettő, kamerával rendelkező eszközt, kamerás-mikrofonos számítógépet és kamerával ellátott mobiltelefont is tudna használni, ha az otthoni nyelvvizsga ezt megkövetelné.
„Ez az adat azért különösen érdekes, mert az otthoni nyelvvizsgák esetében e két eszköz egyidejű használata biztosíthatja a személyes jelenlétű, akkreditált tantermi vizsgákhoz hasonló hitelesség és biztonság megteremtését. A „virtuális vizsgafelügyelő” ily módon a vizsgázó környezetére is ráláthat, ezzel kiküszöbölhetők az esetleges csalások” – mondja Rozgonyi Zoltán, az Euroexam International vezetője.
Az Euroexam-felmérés válaszadóinak közel kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben komplex nyelvvizsgát szeretne tenni, és a részvizsgát csak 26,3 százalék választaná.
Mégsem áll le a nyelvvizsgaszerzés - jönnek az online vizsgák
Veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online is szervezhetnek nyelvvizsgát az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
