Veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online is szervezhetnek nyelvvizsgát az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.
Kiemelték: az elektronikus vizsga lehetősége az egészségügyi kockázatok növelése nélkül segíti, hogy a tanulók többletpontokhoz juthassanak a felvételi eljárásban.
A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok - az országos veszélyhelyzet idejére - kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy akkreditációjukat kiegészítsék online vizsgáztatással, és így a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége - ismertette a szaktárca.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a rendelkezéssel összefüggésben hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a kialakult járványhelyzetben ne érje hátrány a továbbtanulni szándékozókat, akik otthonról, közvetlen kontaktus nélkül letehetik a nyelvvizsgát. Emlékeztetett, hogy a vonatkozó rendelet értelmében akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsga teljesítése - amennyiben az ebben a tanévben történik - a pontszámításnál komplexnek számít, így az online vizsgázók az idei felsőoktatási felvételi eljárás során jogosulttá válnak a többletpontra.
A központnak az akkreditációs szabályozáson túl biztosítania kell az elektronikus nyelvvizsgák szabályszerű lebonyolításához, a vizsgázók biztonságos azonosításához szükséges technikai feltételeket is. A lehetőség első körben, a legszélesebb kört kiszolgálva, várhatóan angol és német nyelvből lesz elérhető - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.Rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben: háromezerrel többen kaptak bizonyítványt
Tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban - írja a szerdai Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
