Ezekért a nyelvvizsga-bizonyítványokért is kaphattok többletpontot: minden infó a honosításról

Hogyan honosíthatjátok a külföldi nyelvvizsgátokat, mennyibe kerül az eljárás, és milyen határidőkre kell figyelni?

  • Eduline

Ahogy megírtuk, nyelvtudásért nyelvvizsga-bizonyítvány alapján akár 40 többletpontot is kaphattok a 2020-as felsőoktatási felvételin. Ez vonatkozik egyrészt az államilag elismert nyelvvizsgákra, illetve a külföldi, honosított nyelvvizsga-bizonyítványokra.

Honosítani külföldi nyelvvizsgaközpont egynyelvű, általános, illetve szaknyelvi típusú nyelvvizsga-bizonyítványát lehet, ha az 2000. január 1-je utáni, a vizsga évében betöltöttétek a 14. életéveteket., illetve ha a nyelvvizsga szerepel a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján található, nyelvek szerinti táblázatokban.

A honosításhoz kérelmet kell benyújtanotok az Oktatási Hivatalhoz postán vagy személyesen. Ha személyesen intézitek az ügyet, helyben is bemutathatjátok a nyelvvizsga-bizonyítványt, ellenkező esetben a hitelesített másolatát kell csatolnotok. Mellékelnetek kell az eljárási díj - 10 ezer forint - befizetését igazoló csekk feladóvevényét vagy az átutalás teljesítését igazoló bizonylatot is. Ha ez az első nyelvvizsgátok, egy éven belül visszaigényelhetitek az eljárási díjat, ha még nem töltötték be a 35. életéveteket: itt olvashatjátok a részleteket.

A honosításról honosítási határozatot állítanak ki. A kérelmet nyolc napon belül bírálják el, ebbe - ha nem személyesen veszitek át a dokumentumot - a postázás ideje nem számít bele, tehát ennél több nappal kell számolni a február 15-ei felvételi határidőig. 

Ha többletpontot szeretnétek, a felsőoktatási felvételi során a honosítási határozatot kell csatolnotok a jelentkezéshez - ez ugyanakkor csak az eredeti külföldi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal együtt érvényes.

Fontos, hogy a honosítási határozatot is csak a nyelvvizsga érvényességének lejáratáig használhatjátok - az angol nyelvű TOEFL esetében például két évig.

A honosítás menetéről és a honosítható nyelvvvizsgákról itt olvashattok részletesen.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Többletpontok a felvételin: ez a legfontosabb szabály

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.