Mennyit ér a nyelvtudásotok a felsőoktatási felvételin? Itt vannak a részletek

Hány plusz pontot szerezhettek a felvételin a középfokú és a felsőfokú nyelvvizsgával? Mennyit ér, ha több nyelvvizsgátok is van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin.

Ha valaki a sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot.

Fontos azonban, hogy a nyelvtudásért maximum 40 többletpont jár akkor is, ha a nyelvvizsgákért kapható pontok összege ezt meghaladná. Vagyis hiába van – két különböző nyelvből – egy B2-es és egy C1-es nyelvvizsgátok is, nem kaptok érte 68 pontot, csak 40-et. Ha pedig egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

Arról, hogy mennyibe kerülnek a legnépszerűbb középfokú általános nyelvvizsgák itt, a felsőfokú nyelvizsgák árairól pedig itt tudtok tájékozódni. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy mire kaphattok még többletpontot, akkor itt megnézhetitek a teljes listát. 

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről a legfrisebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Ennyi többletpontot kaphattok az OKJ-s bizonyítványokért a felvételin - itt vannak a részletek

Már van egy OKJ-s bizonyítványotok és szeretnétek egyetemre vagy főiskolára jelentkezni? Mutatjuk, mennyit ér a szakképesítés.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.