Ennyi többletpontot kaphattok az OKJ-s bizonyítványokért a felvételin - itt vannak a részletek

Már van egy OKJ-s bizonyítványotok és szeretnétek egyetemre vagy főiskolára jelentkezni? Mutatjuk, mennyit ér a szakképesítés.

  • Eduline

Legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpont adható, ha szakiránynak megfelelő továbbtanulást terveztek. Mit jelent a szakiránynak megfelelő továbbtanulás? Itt megnézhetitek, hogy a képzési területeken milyen OKJ-s bizonyítványokat fogadnak el.

Fontos, hogy az adott képzési területen csak abban az esetben jár a szakképesítésért többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak - írja a felvételi tájékoztató.

A szakképesítés után járó többletpont kizárólag OKJ-bizonyítvány alapján kapható. Tehát nem adható többletpont például a technikusi bizonyítvány, a szakmunkás bizonyítvány, az érettségi-képesítő bizonyítvány, a szakközépiskolai képesítő bizonyítvány, az ECDL-bizonyítvány, illetve tanfolyamok elvégzését igazoló tanúsítványok, oklevelek alapján.

Ha kíváncsiak vagytok, mire kaphattok még többletpontot, akkor itt megnézhetitek a teljes listát.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.