Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

  • Eduline

Felvételi eljárási díj

A felsőoktatási felvételi eljárás alapvetően díjmentes, ha három jelentkezési helyet jelöltök meg. Azonban a további jelentkezési helyek számától függően kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek, az Oktatási Hivatal számlaszámára banki átutalással, vagy bankkártyás fizetéssel - áll a felvételi tájékoztatóban.

A három képzés megjelölése után a további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni.

Ha nem fizetitek be, súlyos következményei is lehetnek, ugyais, ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlítitek ki, úgy a tartozás összegének megfelelő számú jelentkezési helyet (a 2020. február 15-i állapot szerint) törölnek a jelentkezéseitek közül.

Külön eljárási díj

A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetni. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett intézménytől kap tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban). 2020-ban átlagosan 4000 forintot kell fizetni vizsgánként.

Erről bővebben ebben a táblázatban olvashattok.

Ha érettségi is kell

Ahogy arról már korábban írtunk, az érettségiért is van, akinek fizetni kell (például, ha már nincs tanulói jogviszonyotok). A középszintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékát - 2020-ban 24 ezer forintot -, az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékát - 2020-ban 40 ezer forintot - kell fizetnetek.

Ha kormányhivatalban jelentkeztek, a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot mellékelni kell a jelentkezési laphoz. Arról, hogy pontosan kiknek kell fizetni, itt olvashattok el mindent.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Kiknek és mennyit kell fizetni az érettségi vizsgáért? Itt vannak a tudnivalók

A középszintű érettségi vizsgáért 2020-ban 24 ezer forintot, az emelt szintűért 40 ezer forintot kell fizetnetek. Kiknek nem ingyenes a vizsga, és hogyan kell befizetni ezt az összeget?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.