Nyelvvizsgára készültök, de nem tudjátok, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tegyetek? Mi a különbség a kettő között, melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket azonban nem méri, vagyis kiamard belőle az anyanyelv és a célnyelv közti információközvetítés, fordítás. Ezzel szemben a kétnyelvű nyelvvizsga az utóbbi készséget is felméri.
De mi is az a közvetítés (mediáció) készség?
A Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák esetében ez azt jelenti, hogy írott szöveget írásban kell lefordítani vagy összefoglalni egy másik nyelvre. Ebben az esetben az írásbelibe pontszámokba és értékelésébe számít bele. Amennyiben írott vagy hangzó anyagot szóban kell egy másik nyelvre lefordítani vagy összefoglalni, akkor természetesen a szóbeli vizsgarészbe számít az eredmény.
Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?
Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. A kétnyelvű vizsgákhoz csak néhány doktori iskola ragaszkodik – ezért, ha ilyesmit terveztek, akkor érdemes utánajárnotok, hogy a PhD fokozat megszerzéséhez nektek melyiket fogadják el.
Melyiket érdemes választani?
Akkor érdemes kétnyelvű vizsgát tennetek, ha gyakran kell fordítanotok – nyelvórán, munkahelyen, vagy csak kedvtelésből – illetve, ha van már tapasztalatotok a nyelvek közti átjárásban, információközvetítésben, így biztosan meg tudjátok oldani ezeket a feladatokat.
A kétnyelvű vizsga mellett szól továbbá, hogy a vizsgázók többsége átlagon felül teljesít. Ráadásul, minél több készségből és feladatból mérik a nyelvtudást, annál kisebb súlya van egy-egy hibának az átlagszámításnál. Így tehát könnyen lehet, hogy épp ez a készség húzza fel az eredményeteket és segít hozzá a sikeres nyelvvizsgához.
Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, milyen nyelvvizsgaközpontok szerveznek államilag elismert írásbeliket és szóbeliket? Itt van a lista.
Megbízható szótárat kerestek? Ezzel az ingyenes appal beszélgetéseket is fordíthattok
Legyen szó iskolai nyelvtanulásról, magánórákról, esetleg önálló otthoni felkészülésről, egy dologra minden nyelvtanulónak szüksége van: szótárra. Most egy ingyenes appot mutatunk, amivel beszélgetéseket is fordíthattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
