Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű komplex nyelvvizsga között?

Nyelvvizsgára készültök, de nem tudjátok, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tegyetek? Mi a különbség a kettő között, melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket azonban nem méri, vagyis kiamard belőle az anyanyelv és a célnyelv közti információközvetítés, fordítás. Ezzel szemben a kétnyelvű nyelvvizsga az utóbbi készséget is felméri.

De mi is az a közvetítés (mediáció) készség?

A Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák esetében ez azt jelenti, hogy írott szöveget írásban kell lefordítani vagy összefoglalni egy másik nyelvre. Ebben az esetben az írásbelibe pontszámokba és értékelésébe számít bele. Amennyiben írott vagy hangzó anyagot szóban kell egy másik nyelvre lefordítani vagy összefoglalni, akkor természetesen a szóbeli vizsgarészbe számít az eredmény.

Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?

Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. A kétnyelvű vizsgákhoz csak néhány doktori iskola ragaszkodik – ezért, ha ilyesmit terveztek, akkor érdemes utánajárnotok, hogy a PhD fokozat megszerzéséhez nektek melyiket fogadják el.

Melyiket érdemes választani?

Akkor érdemes kétnyelvű vizsgát tennetek, ha gyakran kell fordítanotok – nyelvórán, munkahelyen, vagy csak kedvtelésből – illetve, ha van már tapasztalatotok a nyelvek közti átjárásban, információközvetítésben, így biztosan meg tudjátok oldani ezeket a feladatokat.

A kétnyelvű vizsga mellett szól továbbá, hogy a vizsgázók többsége átlagon felül teljesít. Ráadásul, minél több készségből és feladatból mérik a nyelvtudást, annál kisebb súlya van egy-egy hibának az átlagszámításnál. Így tehát könnyen lehet, hogy épp ez a készség húzza fel az eredményeteket és segít hozzá a sikeres nyelvvizsgához.

Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, milyen nyelvvizsgaközpontok szerveznek államilag elismert írásbeliket és szóbeliket? Itt van a lista.

Megbízható szótárat kerestek? Ezzel az ingyenes appal beszélgetéseket is fordíthattok

Legyen szó iskolai nyelvtanulásról, magánórákról, esetleg önálló otthoni felkészülésről, egy dologra minden nyelvtanulónak szüksége van: szótárra. Most egy ingyenes appot mutatunk, amivel beszélgetéseket is fordíthattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.