Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hányan jelentkeztek nyelvvizsgára 2018-ban? Mely nyelvekből tettek a legtöbben vizsgát?
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja minden évben nyilvánosságra hozza a nyelvvizsga-statisztikákat. 2018-ban összesen 120 566-an tettek nyelvvizsgát. Az elmúlt tíz évben ez a szám majdnem eléri a másfél milliót.
Az angol a legnépszerűbb nyelv – bár ez nem meglepő. Tavaly 89 259-en vizsgáztak angol nyelvből. A második helyen a német áll, 2018-ban nagyjából 22 ezren döntöttek úgy, hogy ebből a nyelvből szeretnének nyelvvizsgát tenni – ez a szám a negyede az angolból nyelvvizsgázókénak.
Tíz ingyenes, jól működő fordító app iPhone-ra
Az Appgroves tíz - ingyenes és jól használható - fordító appot gyűjtött össze iPhone-osoknak. Érdemes ezeket letölteni és kipróbálni, majd kiválasztani azt az egy-két alkalmazást, amely számotokra a legkönnyebben használható.
Érdekes, hogy a vizsgázók száma alapján a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó - 2 091 vizsgázóval közelében sincs az első két helyezettnek, de még így is dobogón végzett. Viszonylag sokan választják a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet.
Íme a 2018-as nyelvvizsga-statisztikák:
Tavaly közel ötszázan tettek orosz nyelvvizsgát, 282-en magyarból (mint idegen nyelvbőlÖ, 112-en pedig szlovák nyelvből vizsgáztak. A többi nyelvből – például dán, holland, latin, svéd, lengyel, román – kevés vizsgázó volt. Bolgárul ketten, ruszinul és örményül pedig egy-egy fő vizsgázott. Az utóbbi azért is érdekes, mert az elmúlt tíz évben eddig ez az egyetlen nyelvvizsga, amit örményül tettek. Tavaly és tavaly előtt cseh nyelvből senki nem tett vizsgát – pedig a korábban, nyolc éven keresztül minden évben volt vizsgázó.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.