Változik az AKG ötosztályos képzése, a kilencedikesek nem nyelvi évvel kezdenek

Megváltozik az ötosztályos képzés struktúrája az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) a 2019/2020-as tanévtől.

  • Eduline

Az intézmény oldalán az áll: a 9. évfolyamosok a következő tanévtől nem nyelvi évvel kezdik a tanulást, a nyelvi évre a 9. és a 10. évfolyam elvégzése után kerül sor.

Így az utolsó három tanévben azonos struktúrában és nagyjából megegyező tananyaggal tanulnak a hét és az öt évfolyamos képzés tanulói, közös csoportokban.

A kerettanterv módosításának engedélyét a múlt héten kapta meg az AKG.

Hol tanulhatnak a magyar diákok az állami iskolákon kívül? Az alternatív lehetőségek

Milyen lehetőségek vannak az oktatásban az állami iskolákon kívül? Mekkora költséget jelentenek azoknak a szülőknek, akik ezekbe az iskolákba íratnák be gyereküket? Utánajártunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István