Egy 17 éves, autista fiút is esélyesnek tartanak a Nobel-díjra. Jacob Barnett 11 évesen kezdte el az egyetemet és most éppen a relativitáselmélet új megközelítésén dolgozik.
Eduline
Facebook
Kétéves korában súlyos autizmust állapítottak meg a most 17 éves Jacob Barnettnél. Az orvosok azt mondták a szüleinek, nem lesz képes megtanulni olvasni, de még beszélni sem. Most azonban mesterszakon tanul kvantumfizikát és emellett a Youtube-on tart ingyenes előadásokat. Egy másik, 9 éves kisfiú negyed óra alatt vettek fel az egyetemre, erről itt olvashatsz bővebben.
Édesanyja, Kristine Barnett könyvet adott ki tapasztalatairól, melyben leírta, már korán észrevette, hogy fiát lenyűgözik a mintázatok, ezért kivette a speciális iskolából, és hagyta, hogy maga fedezze fel a világot.
Egyszer elvitte kirándulni, majd egy planetáriumba, ahol egy professzor tartott előadást. Akárhányszor az előadó feltett egy kérdést, Jacob keze magasra emelkedett és a legbonyolultabb fizikai összefüggéseket is megmagyarázta. Ekkor mindössze 3,5 éves volt.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
