Változások jönnek ettől a tanévtől: új tantárgyak kerülnek a diákok órarendjébe

Több ezer diáknak kerül új tantárgy az órarendjébe a 2017/2018-as tanévtől - emlékezteti a szülőket és tanárokat az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványában.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Az intézmények a 2017/2018. tanévtől az öt kötelező testnevelés órából két órát a 7-10. évfolyamon a karate, az 1-4. évfolyamon a judo kerettanterv alkalmazásával is teljesíthetnek - olvasható a kiadványban, amely a tanévkezdés előtt tettek közzé a kormányzati oldalon.

A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény felmenő rendszerben vezette be, két éve azonban már minden évfolyamon kötelező a heti öt testnevelésóra, ebből két órát azok a diákok kiválthatnak, aki például versenyszerűen vagy iskolai sportkörben sportolnak.

Még egy új tantárgy

Ettől a tanévtől a szakgimnáziumok 10. évfolyamán is lesz új tantárgy: pénzügyi és vállalkozási ismereteket is tanulnak a diákok, heti egy órában. Erről már tavaly döntöttek, de mivel az új szakgimnáziumi tanterveket is felmenő rendszerben vezették be, a tanulók csak idén szembesülnek ezzel a változással.  

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium többek között azt javasolja, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktassák az iskolák 7-10. évfolyamaiban, akár önálló tantárgyként, akár az alakuló műveltségterületi vagy tantárgyi struktúra szerint az általánosokban 33 óra, a középiskolákban 66 óra keretében egy tanévben vagy két tanévben szétosztva.

De a pénzügyi nevelést megjelenítenék már a 3-6. évfolyamokban is, és növelnék a matekpéldákban a "háztartási/pénzügyi" problémákhoz kapcsolódó feladatok arányát.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.