Változások jönnek ettől a tanévtől: új tantárgyak kerülnek a diákok órarendjébe

Több ezer diáknak kerül új tantárgy az órarendjébe a 2017/2018-as tanévtől - emlékezteti a szülőket és tanárokat az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványában.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Az intézmények a 2017/2018. tanévtől az öt kötelező testnevelés órából két órát a 7-10. évfolyamon a karate, az 1-4. évfolyamon a judo kerettanterv alkalmazásával is teljesíthetnek - olvasható a kiadványban, amely a tanévkezdés előtt tettek közzé a kormányzati oldalon.

A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény felmenő rendszerben vezette be, két éve azonban már minden évfolyamon kötelező a heti öt testnevelésóra, ebből két órát azok a diákok kiválthatnak, aki például versenyszerűen vagy iskolai sportkörben sportolnak.

Még egy új tantárgy

Ettől a tanévtől a szakgimnáziumok 10. évfolyamán is lesz új tantárgy: pénzügyi és vállalkozási ismereteket is tanulnak a diákok, heti egy órában. Erről már tavaly döntöttek, de mivel az új szakgimnáziumi tanterveket is felmenő rendszerben vezették be, a tanulók csak idén szembesülnek ezzel a változással.  

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium többek között azt javasolja, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktassák az iskolák 7-10. évfolyamaiban, akár önálló tantárgyként, akár az alakuló műveltségterületi vagy tantárgyi struktúra szerint az általánosokban 33 óra, a középiskolákban 66 óra keretében egy tanévben vagy két tanévben szétosztva.

De a pénzügyi nevelést megjelenítenék már a 3-6. évfolyamokban is, és növelnék a matekpéldákban a "háztartási/pénzügyi" problémákhoz kapcsolódó feladatok arányát.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.