Több ezer diáknak kerül új tantárgy az órarendjébe a 2017/2018-as tanévtől - emlékezteti a szülőket és tanárokat az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványában.
Az intézmények a 2017/2018. tanévtől az öt kötelező testnevelés órából két órát a 7-10. évfolyamon a karate, az 1-4. évfolyamon a judo kerettanterv alkalmazásával is teljesíthetnek - olvasható a kiadványban, amely a tanévkezdés előtt tettek közzé a kormányzati oldalon.
A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény felmenő rendszerben vezette be, két éve azonban már minden évfolyamon kötelező a heti öt testnevelésóra, ebből két órát azok a diákok kiválthatnak, aki például versenyszerűen vagy iskolai sportkörben sportolnak.
Még egy új tantárgy
Ettől a tanévtől a szakgimnáziumok 10. évfolyamán is lesz új tantárgy: pénzügyi és vállalkozási ismereteket is tanulnak a diákok, heti egy órában. Erről már tavaly döntöttek, de mivel az új szakgimnáziumi tanterveket is felmenő rendszerben vezették be, a tanulók csak idén szembesülnek ezzel a változással.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium többek között azt javasolja, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktassák az iskolák 7-10. évfolyamaiban, akár önálló tantárgyként, akár az alakuló műveltségterületi vagy tantárgyi struktúra szerint az általánosokban 33 óra, a középiskolákban 66 óra keretében egy tanévben vagy két tanévben szétosztva.
De a pénzügyi nevelést megjelenítenék már a 3-6. évfolyamokban is, és növelnék a matekpéldákban a "háztartási/pénzügyi" problémákhoz kapcsolódó feladatok arányát.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
