2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az új Nemzeti alaptantervről azt mondta: 2019 szeptemberére tűzték ki életbe lépését, ezen belül az, hogy a dokumentum mikor készül el, változhat. Szerinte ezt a dátumot tudják tartani.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Csépe Valéria miniszteri biztos áprilisban úgy nyilatkozott, az új alaptanterv kidolgozásával némi csúszásban vannak, annyi a tennivaló.
Még nem döntött a kormány a 9 osztályos iskoláról
A kilencedik évfolyam szakmai vitája zajlik, kormányzati döntés nincs - jelezte az oktatási államtitkár.
Palkovics László beszélt arról is, hogy az elmúlt egy évben folyamatosan egyeztettek a szakmai szervezetekkel, s bár ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenki mindenkivel egyetért, de az együttműködés erősödött.
Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről
Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
