2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az új Nemzeti alaptantervről azt mondta: 2019 szeptemberére tűzték ki életbe lépését, ezen belül az, hogy a dokumentum mikor készül el, változhat. Szerinte ezt a dátumot tudják tartani.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Csépe Valéria miniszteri biztos áprilisban úgy nyilatkozott, az új alaptanterv kidolgozásával némi csúszásban vannak, annyi a tennivaló.
Még nem döntött a kormány a 9 osztályos iskoláról
A kilencedik évfolyam szakmai vitája zajlik, kormányzati döntés nincs - jelezte az oktatási államtitkár.
Palkovics László beszélt arról is, hogy az elmúlt egy évben folyamatosan egyeztettek a szakmai szervezetekkel, s bár ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenki mindenkivel egyetért, de az együttműködés erősödött.
Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről
Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
