A magyar történelmet nagyon nehéz önmagában kezelni, „a felfedezések nélkül nem érthető meg a magyar gazdaság visszaesése, a francia forradalom nélkül a jakobinus mozgalom, a hitleri Németország nélkül pedig a II. világháború magyar vonatkozásai” – reagált Balatoni József történelemtanár Schmidt Mária történelemoktatásról szóló blogbejegyzésére.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján fejtette ki, szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak, és milyen szempontok szerint kellene összeállítani az új Nemzeti alaptanterv történekem tananyagát.
Többek között azt javasolja, hogy szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, a tárgyi tudás helyett összefüggéseket és értelmezéseket kellene inkább tanítani, illetve a történelemoktatásnak tartalmaznia kellene az eszme-, a vallás- és a kultúrtörténetet, valamint az anyagi és a technikai fejlődés történetét.
Balatoni József – vagyis Jocó bácsi – történelemtanár Facebook-oldalán tett közzé részletes véleményt a javaslatokról. Arról például, hogy szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, azt írta, Schmidt Mária bejegyzésében semmiféle alternatíva nincs, hogyan lehetne másképp tanítani a történelmet, mint lineáris időrendben.
„Mert úgy logikus, érthető, felépíthető a tananyag és az események sorozata. Más sorrendet én őszintén nem tudok elképzelni. Mást viszont igen: egy igen erős tantárgyköziségre lenne szükség. Hisz teljesen máskor, másképpen tanulják a diákok a történelem, a fizika, a földrajz vagy éppen az irodalom eseményeit, szereplőit. Sokszor nem is tudják felmérni azt, hogy Mária Terézia, James Watt, Batsányi János kortársak voltak. Sokszor még az is nehéz, hogy összehozzák Ferenc Józsefet Mikszáth Kálmánnal. Pedig egy időben alkottak, éltek. Jó lenne egy olyan komplex tanulás, ahol a korszakokat és a tantárgyakat együttműködve, teljes képet kapva tanulhatnák a gyerekek” – írja a történelemtanár.
Hozzáteszi: azzal viszont egyetért, hogy tudomásul kell venni: a mai gyermek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtotta tudástár, ezért számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk. „Ez a hozzáállás és vélemény üdvözlendő a részemről. Évek óta hangsúlyozom, hogy a gyerekek kezében minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a lexikális információkat elérjék, nem feltétlenül kellene évszámokat magoltatni velük, mert annak ma már kevésbé van értelme, haszna pedig talán még kevesebb. Az összefüggésekre, az események láncolatára, a hétköznapi emberek életére kellene helyezni a hangsúlyt” – írja.
Arról az elképzelésről, hogy az általános iskolában csak magyar történelmet kellene tanítani, Balatoni József azt írja: a magyar történelmet nagyon nehéz önmagában kezelni, „hisz a felfedezések nélkül nem érthető meg a magyar gazdaság visszaesése, a francia forradalom nélkül a jakobinus mozgalom, a hitleri Németország nélkül pedig a II. világháború magyar vonatkozásai”.
A teljes bejegyzést itt nézhetitek meg:
Valóban csökkenhet történelemből a tananyag az új NAT-ban?
A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
