Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja az öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése, „múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzetünk nagyjai, hősei és példaképei tetteiből, melyeknek eredményeként több mint ezer éve megmaradtunk és megőriztük nemzetünket itt a Kárpát-medencében”. A diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek - írja.
A hvg.hu azt írja, hét pontban foglalta össze, hogy szerinte milyen történelem-tananyagot kell a Nemzeti Alaptantervbe összeállítani: szerinte szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, a tárgyi tudás helyett összefüggéseket és értelmezéseket kellene inkább tanítani, vagy hogy a történelemoktatás része legyen az eszme-, a vallás- és a kultúrtörténet, valamint az anyagi és technikai fejlődés története.
Schmidt szerint azonban emellett szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, „azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk”. Ezért az általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítana, egyetemest csak ebből a szempontból relevánsan, csak a középiskolában kerülne elő az egyetemes történelem, de az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.
Hozzátette azt is: „szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit”.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete a nyilvánosság kizárásával készült, „abszurdum, hogy még a tervezet megjelenése után sem hozták nyilvánosságra, kik készítették a szakmai anyagot" - írja állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely részletes véleményt közölt a NAT-tervezetről.
