Teljesen átalakítaná a történelemoktatást Schmidt Mária: nyolcadikig semmi egyetemes történelem

A hvg.hu szúrta ki, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján kifejtette, szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak Magyarországon, és milyen szempontok szerint kellene összeállítani az új Nemzeti alaptanterv történelem tananyagát.

  • Eduline
MTI / Balogh Zoltán

Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja az öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése, „múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzetünk nagyjai, hősei és példaképei tetteiből, melyeknek eredményeként több mint ezer éve megmaradtunk és megőriztük nemzetünket itt a Kárpát-medencében”. A diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek - írja.

A hvg.hu azt írja, hét pontban foglalta össze, hogy szerinte milyen történelem-tananyagot kell a Nemzeti Alaptantervbe összeállítani: szerinte szakítani kellene az időrendiségre alapozott történelemtanítással, a tárgyi tudás helyett összefüggéseket és értelmezéseket kellene inkább tanítani, vagy hogy a történelemoktatás része legyen az eszme-, a vallás- és a kultúrtörténet, valamint az anyagi és technikai fejlődés története.

Schmidt szerint azonban emellett szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, „azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk”. Ezért az általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítana, egyetemest csak ebből a szempontból relevánsan, csak a középiskolában kerülne elő az egyetemes történelem, de az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.

Hozzátette azt is: „szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit”.

Abszurd, hogy még a NAT-tervezet megjelenése után sem derült ki, kik készítették az anyagot

Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete a nyilvánosság kizárásával készült, „abszurdum, hogy még a tervezet megjelenése után sem hozták nyilvánosságra, kik készítették a szakmai anyagot" - írja állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely részletes véleményt közölt a NAT-tervezetről.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.