Visszavágtak Balognak a tankönyvesek: nem létezik ingyenes tankönyv, valaki mindig fizet

Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Ahogy már beszámoltunk róla, Balog Zoltán,  az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, hiszen így a családok zsebében sokkal több maradt. Azonban a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint a miniszter nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta, hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. A tankönyvekért ma valójában többet kell fizetni, mint a rendszerváltás óta valaha. A különbség mindössze annyi, hogy ezt ma minden magyar adófizető fizeti, még a legszegényebbek is, ezen felül még az Európai Unió adófizetői is hozzájárulnak néhány hazai oktatásfejlesztési projekten keresztül - írják.

Azt írják: a szabadpiaci áraknak, a nagy állami tankönyvellátó rendszernek és a tankönyvek ingyenességének semmi köze egymáshoz, Európa számos országában egyáltalán nincs állami tankönyvkiadás, mégis térítésmentesek a tankönyvek (például Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában). Hozzáteszik: "a felvilágosultabb" államokban régen tudják, hogy a tankönyvek természetesen nem „ingyenesek”, még akkor sem, ha nem kell fizetni érte.

A TANOSZ szerint a szociálpolitikai szempontokat nem az árban kell érvényesíteni, hanem a szociális juttatásokban. Megjegyezték még, hogy a tankönyvi ingyenesség (egy csapásra kilenc évfolyamig) valamennyi diákra történő kiterjesztése csak a jobb módúak pénztárcáját könnyíti, az oktatás minőségét nem javítja, és évente 5-6 milliárd forintot von el az esélyegyenlőtlenségek enyhítésére is lehetőséget adó forrásokból.

  

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.