Visszavágtak Balognak a tankönyvesek: nem létezik ingyenes tankönyv, valaki mindig fizet

Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Ahogy már beszámoltunk róla, Balog Zoltán,  az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, hiszen így a családok zsebében sokkal több maradt. Azonban a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint a miniszter nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta, hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. A tankönyvekért ma valójában többet kell fizetni, mint a rendszerváltás óta valaha. A különbség mindössze annyi, hogy ezt ma minden magyar adófizető fizeti, még a legszegényebbek is, ezen felül még az Európai Unió adófizetői is hozzájárulnak néhány hazai oktatásfejlesztési projekten keresztül - írják.

Azt írják: a szabadpiaci áraknak, a nagy állami tankönyvellátó rendszernek és a tankönyvek ingyenességének semmi köze egymáshoz, Európa számos országában egyáltalán nincs állami tankönyvkiadás, mégis térítésmentesek a tankönyvek (például Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában). Hozzáteszik: "a felvilágosultabb" államokban régen tudják, hogy a tankönyvek természetesen nem „ingyenesek”, még akkor sem, ha nem kell fizetni érte.

A TANOSZ szerint a szociálpolitikai szempontokat nem az árban kell érvényesíteni, hanem a szociális juttatásokban. Megjegyezték még, hogy a tankönyvi ingyenesség (egy csapásra kilenc évfolyamig) valamennyi diákra történő kiterjesztése csak a jobb módúak pénztárcáját könnyíti, az oktatás minőségét nem javítja, és évente 5-6 milliárd forintot von el az esélyegyenlőtlenségek enyhítésére is lehetőséget adó forrásokból.

  

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu