Tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést, mindössze annyi történt, hogy az állami kiadó tankönyveinek árában nem jelenik meg minden költség - írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.
Ahogy már beszámoltunk róla, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, hiszen így a családok zsebében sokkal több maradt. Azonban a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint a miniszter nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta, hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. A tankönyvekért ma valójában többet kell fizetni, mint a rendszerváltás óta valaha. A különbség mindössze annyi, hogy ezt ma minden magyar adófizető fizeti, még a legszegényebbek is, ezen felül még az Európai Unió adófizetői is hozzájárulnak néhány hazai oktatásfejlesztési projekten keresztül - írják.
Azt írják: a szabadpiaci áraknak, a nagy állami tankönyvellátó rendszernek és a tankönyvek ingyenességének semmi köze egymáshoz, Európa számos országában egyáltalán nincs állami tankönyvkiadás, mégis térítésmentesek a tankönyvek (például Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában). Hozzáteszik: "a felvilágosultabb" államokban régen tudják, hogy a tankönyvek természetesen nem „ingyenesek”, még akkor sem, ha nem kell fizetni érte.
A TANOSZ szerint a szociálpolitikai szempontokat nem az árban kell érvényesíteni, hanem a szociális juttatásokban. Megjegyezték még, hogy a tankönyvi ingyenesség (egy csapásra kilenc évfolyamig) valamennyi diákra történő kiterjesztése csak a jobb módúak pénztárcáját könnyíti, az oktatás minőségét nem javítja, és évente 5-6 milliárd forintot von el az esélyegyenlőtlenségek enyhítésére is lehetőséget adó forrásokból.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
