Azt nem fogom mondani, mert akkor nem mondanék igazat, hogy nincs pedagógushiány – jelentette ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese a Nemzeti Pedagóguskar szerdai konferenciáján - írja a Magyar Nemzet.
Ugyanakkor hozzátette - írja a Magyar Nemzet - az elmúlt években mindig is fennállt ez a probléma, elismerte azt is, hogy nagyon sok tanár túlórázik. Az elmúlt években száz szaktanárt hiányoltak, idén szeptemberben nyolcvannál több álláshirdetést lehetett találni. A szakképzésben a tanárhiány mértéke három éven belül sokkal nagyobb lesz – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. A Ratkó-korszakban született tanárok három éven belül teljesen ki fognak vonulni a pályáról, akik a szakképzési intézmények gerincét adják – tette hozzá.
A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – a lap megkeresésére még nem érkezett válasz. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.
A tanárok iskolai munkaideje heti 32 óra, amiből legfeljebb 26 órát kell közvetlenül tanításra fordítaniuk. Azonban efelett elrendelhető az eseti helyettesítés, ami nem haladhatja meg a heti 6 órát, a tanévben pedig legfeljebb 30 napon kötelezhetnek egy pedagógust arra, hogy megtartsa egy hiányzó kollégája óráját. Ezért még nem kapnak túlóradíjat, kizárólag akkor, ha a 32 órát is meghaladja a heti óraszámuk.
Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.
Rétvári: az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt
Még mindig nagyon sok iskola van, ahol nem szaktanár tartja az órákat, hanem egy helyettesítő tanár, pedig már lassan a szeptember is véget ér. Ahogy már mi is írtunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a héten azt mondta, hogy szerinte a tanárhiány csupán helyi léptékű jelenség.Azonban Rétvári kijelentése nyomán a 24.hu utánanézett, mekkora a pedagógushiány, azaz hány helyen keresnek jelenleg, a tanév megkezdése után egy hónappal is tanárokat és tanítókat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
