Azt nem fogom mondani, mert akkor nem mondanék igazat, hogy nincs pedagógushiány – jelentette ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese a Nemzeti Pedagóguskar szerdai konferenciáján - írja a Magyar Nemzet.
Ugyanakkor hozzátette - írja a Magyar Nemzet - az elmúlt években mindig is fennállt ez a probléma, elismerte azt is, hogy nagyon sok tanár túlórázik. Az elmúlt években száz szaktanárt hiányoltak, idén szeptemberben nyolcvannál több álláshirdetést lehetett találni. A szakképzésben a tanárhiány mértéke három éven belül sokkal nagyobb lesz – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. A Ratkó-korszakban született tanárok három éven belül teljesen ki fognak vonulni a pályáról, akik a szakképzési intézmények gerincét adják – tette hozzá.
A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – a lap megkeresésére még nem érkezett válasz. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.
A tanárok iskolai munkaideje heti 32 óra, amiből legfeljebb 26 órát kell közvetlenül tanításra fordítaniuk. Azonban efelett elrendelhető az eseti helyettesítés, ami nem haladhatja meg a heti 6 órát, a tanévben pedig legfeljebb 30 napon kötelezhetnek egy pedagógust arra, hogy megtartsa egy hiányzó kollégája óráját. Ezért még nem kapnak túlóradíjat, kizárólag akkor, ha a 32 órát is meghaladja a heti óraszámuk.
Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.
Rétvári: az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt
Még mindig nagyon sok iskola van, ahol nem szaktanár tartja az órákat, hanem egy helyettesítő tanár, pedig már lassan a szeptember is véget ér. Ahogy már mi is írtunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a héten azt mondta, hogy szerinte a tanárhiány csupán helyi léptékű jelenség.Azonban Rétvári kijelentése nyomán a 24.hu utánanézett, mekkora a pedagógushiány, azaz hány helyen keresnek jelenleg, a tanév megkezdése után egy hónappal is tanárokat és tanítókat.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
