Valóban túlórákkal leplezi az állam a pedagógushiányt?

Azt nem fogom mondani, mert akkor nem mondanék igazat, hogy nincs pedagógushiány – jelentette ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese a Nemzeti Pedagóguskar szerdai konferenciáján - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
pixabay

Ugyanakkor hozzátette - írja a Magyar Nemzet - az elmúlt években mindig is fennállt ez a probléma, elismerte azt is, hogy nagyon sok tanár túlórázik. Az elmúlt években száz szaktanárt hiányoltak, idén szeptemberben nyolcvannál több álláshirdetést lehetett találni. A szakképzésben a tanárhiány mértéke három éven belül sokkal nagyobb lesz – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. A Ratkó-korszakban született tanárok három éven belül teljesen ki fognak vonulni a pályáról, akik a szakképzési intézmények gerincét adják – tette hozzá.

A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – a lap megkeresésére még nem érkezett válasz. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.

pixabay

A tanárok iskolai munkaideje heti 32 óra, amiből legfeljebb 26 órát kell közvetlenül tanításra fordítaniuk. Azonban efelett elrendelhető az eseti helyettesítés, ami nem haladhatja meg a heti 6 órát, a tanévben pedig legfeljebb 30 napon kötelezhetnek egy pedagógust arra, hogy megtartsa egy hiányzó kollégája óráját. Ezért még nem kapnak túlóradíjat, kizárólag akkor, ha a 32 órát is meghaladja a heti óraszámuk.

Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.

Rétvári: az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt

Még mindig nagyon sok iskola van, ahol nem szaktanár tartja az órákat, hanem egy helyettesítő tanár, pedig már lassan a szeptember is véget ér. Ahogy már mi is írtunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a héten azt mondta, hogy szerinte a tanárhiány csupán helyi léptékű jelenség.Azonban Rétvári kijelentése nyomán a 24.hu utánanézett, mekkora a pedagógushiány, azaz hány helyen keresnek jelenleg, a tanév megkezdése után egy hónappal is tanárokat és tanítókat.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.