Huszonnyolc általános iskolában jogellenesen elkülönítették, ezzel diszkriminálták a cigány tanulókat, ezt állapította meg a Fővárosi Törvényszék kedden annak a személyiségi jogi pernek az elsőfokú lezárásaként, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen a szegregáció miatt - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet azt írja, a törvényszék határozata kötelezi a tárcát, hogy adjon olyan utasítást az intézményfenntartó szerveknek, miszerint tizenhárom érintett iskolában nem indulhat szeptemberben új első osztály.
Ezek Budapest VII., VIII., IX. és XX. kerületében, valamint Egerben, Hevesen, Karcagon, Ózdon, Salgótarjánban, Szentesen és Tatabányán működnek. A perrel érintett további tizenöt intézmény esetében erre azért nem volt szükség, mert azokat már korábban megszüntették, egyházi kezelésbe adták vagy más módon átszervezték. Az Emminek egyúttal arról is gondoskodnia kell, hogy deszegregációs intézkedési terv készüljön a kisebbségi hallgatók beilleszkedésének elősegítése érdekében.
A minisztérium ötvenmillió forint közérdekű bírságot is köteles megfizetni. A bíróság úgy rendelkezett, hogy ezt a pénzt teljes egészében arra kell költeni, hogy civil szervezetek öt éven át ellenőrizzék az iskolai deszegregációs folyamatokat.
Lezárult a Kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolája szegregációs ügyének felülvizsgálati eljárása: a Kúria hatályában fenntartotta a Pécsi Ítélőtábla döntését, amely szerint az iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és ezért megtiltotta, hogy a 2017/2018-as tanévtől kezdődően új első osztályt indítsanak - közölte a Kaposvári Törvényszék, miután megkapta a legfőbb bírói testület erről szóló határozatát.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
