Az ügy előzménye, hogy 2010-ben, az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány kereseti kérelme alapján a Somogy Megyei Bíróság és a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletével megállapította a szegregációt ebben az iskolában.
Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője elmondta: az alapítvány később ismételt keresetet nyújtott be az ügyben, arra hivatkozva, hogy jogsértő állapot továbbra is fennállt. A második eljárásban a Kaposvári Törvényszék 2015 novemberében hozott ítéletében kimondta, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal az iskola beiskolázási körzethatárainak megállapításánál az érintett tagiskolában jogellenesen elkülönítette a roma tanulókat.
A bíróság egyúttal azt is megállapította, hogy a somogyi megyeszékhely önkormányzata 2010 novemberétől 2012 végéig, majd 2013 januárjától a jogutód Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mulasztásos jogsértést követett el, mivel nem szüntette meg a folyamatosan fennálló jogellenes állapotot, és az elkülönítés továbbra is fennmaradt.
A Kaposvári Törvényszék azt is megállapította: az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartotta a roma tanulók jogellenes elkülönítését azzal a mulasztással, hogy 2013 elejétől nem követett el mindent az iskolában fennálló jogellenes elkülönítés megszüntetéséért, nem utasította a közoktatás irányítása alá tartozó szerveit az elkülönítés megszüntetésére. A Kaposvári Törvényszék ítélete egyúttal kötelezte az alpereseket a jogsértés befejezésére.
A fellebbezések alapján másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla 2016 októberi határozatában az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a 2017-18-as tanévtől megtiltotta első osztály indítását, és kötelezte az alpereseket, hogy szakértő bevonásával készítsenek tervet az elkülönítés megszüntetésére.
Az ügyben eljáró bíróságok azt is megállapították, hogy az érintett iskolában úgynevezett spontán szegregáció történt, mert az adott településrészen szinte kizárólag roma lakosság él. "Az iskolát fenntartó önkormányzat és kormányhivatal - az akaratán kívül bekövetkezett helyzeten - annak ellenére nem változtatott, hogy ez jogszabályban előírt kötelezettsége lett volna. A jogellenes elkülönítés és az egyenlő bánásmód sérelme az alperesek mulasztása miatt fennmaradt" - ismertette korábban az MTI-nek eljuttatott összegzésében a Pécsi Ítélőtábla.
Azt írták, a másodfokú bíróság jogerős döntése szerint a helyzeten kizárólag az iskola bezárásával lehet változtatni. Ennek legkevésbé hátrányos módja, - amely az iskolában már tanulmányokat végző gyermekeket nem érinti, - hogy felmenő rendszerben szűnik meg az oktatási intézmény. Így mind az iskola, mind a szülők, mind az iskolát fenntartó szervezetek felkészülhetnek a jogszabályoknak megfelelő jövőbeni helyzetre.
A Kaposvári Törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint a Kúria a Pécsi Ítélőtábla jogerős döntésével szembeni felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, ezért a táblabíróság határozatát hatályában fenntartotta.
A Kúria határozatának indokolása szerint az egyenlő bánásmód követelménye és a szabad iskolaválasztás joga tekintetében a bíróság "az alapjogok összemérését" helyesen végezte el - olvasható a Kaposvári Törvényszék közleményében.
Hozzátették: a jogsértő helyzet megszüntetésére irányuló ítéleti rendelkezéseket a Kúria hatékonynak találta, amelyek álláspontja szerint a jogszabályokkal összhangban állnak, és kellően figyelembe veszik a helyi körülményeket.
A Kúria ítélete elrendelte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegregációt. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közleményében azt írja, a kaposvári iskolai szegregációs ügyet az2013-ban indították el.
