Három mesesorozat, amiből tanulni is tudnak a gyerekek
Ha már egész nap a tévé előtt ül a gyerek, legalább olyat nézzen, amiből tud tanulni. Összeszedtünk három olyan mesesorozatot, ami talán még ti is néztetek.
Eduline
1. Varázslatos iskolabusz
Milliók rajonganak Miss Miciért, 8 fős osztályáért. Az általános iskolás csapat az osztályfőnök segítségével minden héten újabb kalandba csöppen. Történeteiken keresztül pedig a gyerekek fizikai, kémiai, földrajzi, biológiai ismereteket szereznek.
(A szerkesztő megjegyzése: Váltig állítom, hogy nekem a legtöbb, fizikával kapcsolatos ismereteminnen van a mai napig.)
2. Egyszer volt...
Az Egyszer volt, hol nem volt az Élet című sorozat az emberi test működését mutatja be izgalmas módon. A főszereplő karakterek visszatérő alakjai a mesének, akiket hamar meg lehet szeretni. A sorozat segítségével megtanulhatják a gyerekek, hogy mitől lesznek betegek, hogyan működik a szervezetük, milyen hatással van rájuk a gyógyszer és a táplálkozás.
A sorozat másik része, az Egyszer volt, hol nem volt az Ember az emberiség fejlődésével és a világtörténelemmel foglalkozik, érdemes arra is rászánni pár estét.
3. Focitörténelem
A mese - ahogy a címéből kiderült - a futball kialakulásának történetét követi végig. Elmagyarázza a szabályokat, azt, hogy miért olyan ma a focilabda, amilyen, és megmutatja, különböző nemzetekben hogyan alakult a sport élete. A visszatérő kedves és vicces karakterek, a mindenki számára érthető magyarázat mindenki számára élvezetessé varázsolja a mesét, és közelebbről megismertet minket egy sporttal, amit evidensnek hiszünk, mégis keveset tudunk róla.
Összeszedtünk öt olyan olvasmányt, amelyre mindenképpen megéri felhívni a gyerekek figyelmét. Jobbnál jobb könyvek jönnek. 1. Kisherceg Ez az a mű, amit feltétlenül el kell olvasnia minden gyereknek. A könyv elfogadásra, szeretetre és tiszteletre tanít. Az aranyos szőke hajú kisfiú mesés története pedig nem csak tanulságos, de megható is kicsik és nagyok számára egyaránt.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
