Három mesesorozat, amiből tanulni is tudnak a gyerekek
Ha már egész nap a tévé előtt ül a gyerek, legalább olyat nézzen, amiből tud tanulni. Összeszedtünk három olyan mesesorozatot, ami talán még ti is néztetek.
Eduline
1. Varázslatos iskolabusz
Milliók rajonganak Miss Miciért, 8 fős osztályáért. Az általános iskolás csapat az osztályfőnök segítségével minden héten újabb kalandba csöppen. Történeteiken keresztül pedig a gyerekek fizikai, kémiai, földrajzi, biológiai ismereteket szereznek.
(A szerkesztő megjegyzése: Váltig állítom, hogy nekem a legtöbb, fizikával kapcsolatos ismereteminnen van a mai napig.)
2. Egyszer volt...
Az Egyszer volt, hol nem volt az Élet című sorozat az emberi test működését mutatja be izgalmas módon. A főszereplő karakterek visszatérő alakjai a mesének, akiket hamar meg lehet szeretni. A sorozat segítségével megtanulhatják a gyerekek, hogy mitől lesznek betegek, hogyan működik a szervezetük, milyen hatással van rájuk a gyógyszer és a táplálkozás.
A sorozat másik része, az Egyszer volt, hol nem volt az Ember az emberiség fejlődésével és a világtörténelemmel foglalkozik, érdemes arra is rászánni pár estét.
3. Focitörténelem
A mese - ahogy a címéből kiderült - a futball kialakulásának történetét követi végig. Elmagyarázza a szabályokat, azt, hogy miért olyan ma a focilabda, amilyen, és megmutatja, különböző nemzetekben hogyan alakult a sport élete. A visszatérő kedves és vicces karakterek, a mindenki számára érthető magyarázat mindenki számára élvezetessé varázsolja a mesét, és közelebbről megismertet minket egy sporttal, amit evidensnek hiszünk, mégis keveset tudunk róla.
Összeszedtünk öt olyan olvasmányt, amelyre mindenképpen megéri felhívni a gyerekek figyelmét. Jobbnál jobb könyvek jönnek. 1. Kisherceg Ez az a mű, amit feltétlenül el kell olvasnia minden gyereknek. A könyv elfogadásra, szeretetre és tiszteletre tanít. Az aranyos szőke hajú kisfiú mesés története pedig nem csak tanulságos, de megható is kicsik és nagyok számára egyaránt.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.