Szülők, figyelem! Így kaphattok 5-30 ezer forintos támogatást az iskolakezdéshez

Már több tucat önkormányzat tette közzé oldalán azt a formanyomtatványt, amellyel iskolakezdési támogatást igényelhetnek a nagycsaládosok, tartósan beteg gyermeket nevelő vagy nehéz anyagi helyzetben élő szülők.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

"Az önkormányzat iskolakezdési támogatást ad a gyermekét egyedül nevelő, a három- vagy többgyermekes, vagy a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek. A támogatás összege 6 ezer forint, ezt augusztus 15-étől október 31-éig lehet igényelni" - olvasható például a ferencvárosi önkormányzat oldalán.

A legtöbb önkormányzat 5 és 20 ezer forint közötti összeggel segíti azoknak a gyerekeknek a beiskolázását, akik többgyermekes családban élnek, alacsony az egy főre jutó jövedelem, hátrányos helyzetűek, esetleg tartósan betegek - fontos feltétel, hogy a diák lakcíme az adott településen legyen.

Vannak azonban olyan települések, ahol jövedelemigazolást sem kérnek, csupán iskolalátogatási igazolást és a lakcím igazolását. Somoskőújfalu például a helyi általános iskolásokat egyszeri 10 ezer, a középiskolásokat 20 ezer, az egyetemistákat és főiskolásokat pedig 30 ezer forinttal támogatja, a Komárom-Esztergom megyei Kesztölcön minden helyi diák 5000 forintos iskolakezdési támogatást kap.

Érdemes tehát felmenni a helyi települési önkormányzat oldalára, és onnan letölteni az igénylőlapokat.

Iskolakezdés: átlagosan 84 ezer forintot költenek a szülők gyerekenként

Már az iskolakezdési nagy dömping küszöbénél járunk. Mennyit költenek a szülők? Hányadikas diák jelenti a legnagyobb kiadást? Az első osztályosok beiskolázása jelenti a legnagyobb anyagi megterhelést a szülőknek, pláne a nagycsaládosoknál - írja a Pénzcentrum, hozzátéve: egy 2016-os GfK-s felmérés szerint az általános iskolát kezdő gyermek átlagosan 84 ezer forintba kerül - de ebbe már benne vannak többek között az informatikai felszerelések és a bútorok árai is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.