Nőtt az oktatásra szánt pénz, majdnem ott tartunk, ahol 2000-ben

A kormány először nagyot vágott az oktatási költségvetésen, aztán lassan visszatornázta arra a szintre, ahol 2000 körül volt - írja az Abcúg.

  • Eduline
Stiller ákos

2010-ben olyan gyorsan kezdték el kivonni a pénzt, hogy arra egyetlen másik visegrádi országban (sem Csehországban, sem Szlovákiában, sem Lengyelországban), de még Romániában sem volt példa. 2010-ben még a GDP 5,5 százalékát költöttük oktatásra - írja az Abcúg - három évvel később viszont már csak 4,6 százalékot. Aztán a kormány mintha meggondolta volna magát, és 2015-re ismét öt százalék fölé vitték a mutatót. Palkovics László oktatási államtitkár szerint azóta is egyre több pénz jut oktatásra, de ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni, mert sem az OECD-nek, sem az Eurostatnak, sem a KSH-nak nincsenek 2015-ösnél frissebb számai.

A 2015-ös 5,2 százalék még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik a rendszerváltás utáni időszakban: valahol ott tartunk, ahol 2000-ben is tartottunk. 

Mostanra viszont Lengyelországban és nálunk is akkorát csökkentek az oktatási közkiadások, hogy elértük a csehek szintjét, akiket a korábbi években mindig előztünk. 

 

Európai Uniós szinten a skandinávok fektetik a legtöbb pénzt az oktatásba, de a balti országok szerint is megéri pénzt költeni rá. Ennek már az oktatási rendszer állapotát mutató PISA-eredményekben is látszik a hatása: az észtek legutóbb ott voltak a legtöbbet fejlődő országok közt a finnek, a japánok és a kanadaiak mellett. 

Öt ok, amiért minden magyar diáknak ki kellene próbálnia, milyen finn iskolásnak lenni

Van, ahol még van presztízse a tanári pályának, és van, ahol a diákoknak nem kell vizsgázniuk. Milyen finn iskolában tanulni? Érdemes elgondolkozni néhány ponton. 1. Személyre szabott órák Mindenki a képességeihez mérten kap feladatot, ha pedig a diákok valamilyen feladatot nem tudnak megcsinálni, akkor a tanárok külön foglalkoznak velük.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.