Öt településen épül teljesen új iskola

Folytatódik a tanuszoda- és tornaterem-fejlesztés, melynek második ütemében 26 településen épül tanuszoda, illetve 20 településen tornaterem, mindezek mellett 8 teljesen új iskola épül, 20 pedig bővül, míg egy iskola teljes rekonstrukción esik át - jelentette be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

  • MTI
Képünk illusztráció
MTI / Balaton József

Szabó Tünde elmondta: 2010-hez képest jövőre 606 milliárd forinttal többet fordítanak az oktatásra, 18 milliárd forinttal többet, mint idén, miközben 500 iskolában indultak felújítások, bővítések. Hangsúlyozta: ezek a beruházások több lehetőséget, minőségi feltételeket biztosítanak a mindennapos testneveléshez és a sportoláshoz minden korosztály számára. 

Mint mondta, tavaly 1,2 millió gyermek mozgott mindennap az iskolában, ez azonban további feladatot jelent a kormány számára, hiszen folytatnia kell az iskolai sportinfrastruktúra fejlesztését, hogy a gyerekek biztonságos és modern környezetben mozoghassanak. 

A kormány 2014-ben döntött a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek biztosítása érdekében a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Programról (TTT), amelynek keretében országszerte épülnek vagy újulnak meg tornatermek, tanuszodák és komplett iskolák. A program első üteme 2015-ben, a második 2017-ben indult el. 

Szabó Tünde elmondta: a TTT-program első ütemében 25, a másodikban 26 településen létesül új tanuszoda, hogy tízéves korára minden gyermek biztonságosan megtanulhasson úszni. Eddig már 13 tanuszodát adtak át, most pedig kiválasztották azt a 26 települést, ahol megkezdődhettek az előkészületek. Az új tanuszodákban egységesen egy tanmedence és egy hatpályás, 25 méteres medence kap helyet. 

"A program első ütemében 27, a második ütemben 20 új tornatermet építenek, ebből 22-t már átadtak. A tornatermek azonos koncepció alapján, négy típus szerint épülnek meg, alkalmazkodva a helyi igényekhez és a fiatalok létszámához" - mondta az államtitkár. Komplett vadonatúj iskola 5 településen épül, a 24 tanterem-fejlesztésből 16-ot már átadtak. 

Mi a baj a magyar iskolákkal?

Tanárok, tantermek, tankönyvek - hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak ettől a három tényezőtől függ, mennyire "jó" az iskola, pedig számos kutatás bebizonyította, hogy az iskolaépület nem pusztán díszlet, a tér komoly hatással van az iskolai munkára.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu