Több ezer iskolás diákigazolványa késhet, máshogy vásárolhatnak diákbérletet

Egy időre diákigazolvány nélkül maradhatnak az elsős és az átiratkozó diákok, a tervezettnél később vezetik be ugyanis az oktatási igazolványok adminisztrációs rendszerét.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szabadpecs.hu portált néhány iskolai dolgozó kereste meg, mert aggódnak amiatt, hogy diákigazolvány nélkül maradnak az elsős és átiratkozó gyerekek ősszel.

A diákigazolvány-igényléseket egy elektronikus rendszeren keresztül küldi el az iskola az Oktatási Hivatalba beiratkozáskor, vagyis június végén. Most viszont nem így történt, az iskolák kaptak egy levelet, hogy új szoftver készül erre, így a régibe már ne töltsenek fel semmit. Így tettek, és várták az új programot - hiába. Végül a napokban kaptak egy újabb értesítőt, hogy a szoftver még nem készült el, majd szeptember elejére fog.

Ez viszont azt jelenti, hogy legkorábban szeptemberben tudják csak elkezdeni igényelni a diákigazolványokat az egész ország minden iskolájában, ami már önmagában feltételezi, hogy (akár több) hónapos csúszással készülhetnek az el új okmányok.

A lapnak az Oktatási Hivatal (OH) azt írta, már a tanév végén megkezdték az Oktatási Igazolványok Intézményi Adminisztrációs Rendszerének bevezetését, ám technikai okok miatt végül csak szeptemberben tudják elindítani. Hozzátették: az intézmények igazolni tudják az utazási kedvezményre való jogosultságot, a hivatal tájékoztatta a közlekedési társaságokat, hogy várhatóan több igazolás lesz forgalomban, "így a késés a közlekedésben nem fog fennakadást okozni".

Több ezer forintos pénzbüntetést kaphatnak, akik ezt nem intézik el időben

Idén kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, hogyan kell diákigazolványt igényelnetek? Érdemes időben elindítani az igénylést, az előző tanévre érvényesített igazolvány ugyanis csak október végéig jó. Érvényes diákigazolvány nélkül pedig nem érdemes diákjegyet venni - több ezer forintos büntetés lehet a vége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.