Egy tanóra, ahol akár breakelni is lehet

Cigánykerekezés, balettmozdulatok, breakelés - ezeken az órákon bármit csinálhatnak a diákok, ami az önkifejezésüket segíti. A budapesti Vörösmarty Mihály Általános Iskolában jártunk, MUS-E táncórán.

  • Eduline
Facebook - Mus-e Magyarország

Művészettel nevelni – ez a célja a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő MUS-E (Musique Europe) programnak. A MUS-E-hez csatlakozó általános iskolákban a diákoknak négy éven keresztül heti két alkalommal tartanak különböző művészeti ágakban – színészet, tánc, képzőművészet, zene – negyvenöt perces foglalkozásokat.

A cél, hogy a közös munkával együttműködésre, elfogadásra neveljék őket, és a sokszor rossz családi körülmények közül érkező gyerekeknek megtanítsák, hogy akaratuk érvényesítésére létezik más mód is az agresszivitáson kívül. 

Így lesz a káoszból rend

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola tornatermében tizenegy második osztályos cigánykerekezik, szaladgál és hangoskodik, a foglalkozást koordináló művésznek viszont elég intenie egyet, azonnal csend lesz.

Az igazi varázslat pedig csak ezután kezdődik: a hiperaktív, magatartászavaros és sajátos nevelési igényű tanulók a Kravalik Brigitta táncművész által koordinált órán nemcsak azt tanulják meg, hogyan működjenek együtt társaikkal, és hogyan hagyják el az agresszivitást és a rossz berögződéseket, hanem azt is, hogyan váljanak nyitottabbá.

Facebook - Mus-e Magyarország

Mit lehet kezdeni egy zsák bolhával?

„Színpadi emberként az elején nagyon nehéz volt, el sem tudtam képzelni, mit lehet kezdeni egy zsák bolhával – mert ugye ezek a gyerekek szinte olyanok” – meséli az első tapasztalatokról Kravalik Brigitta, aki azután döntötte el, hogy a tánc terápiás hatásaival szeretne foglalkozni, hogy búcsút intett az előadó-művészeti pályának.

A MUS-E órán sem tánclépésekre tanítja a gyerekeket, itt ugyanis nem az számít, hogyan tudnak egy-egy koreográfiát elsajátítani, sokkal inkább az, hogyan képesek a mozdulataikkal kifejezni azt, ami bennük van. Az improvizáció terápiás jellegű: amellett, hogy a nehezen kezelhető, magatartászavarokkal küzdő gyerekek mozdulatait ilyen módon le lehet csendesíteni, az óra végére fölös energiájuk sem marad, a sok ugrálástól ugyanis - ahogyan az egyik kisiskolás fogalmaz - „le lehet nyugodni”.

Már 60 ezer gyereket nevelnek a művészet erejével

A MUS-E koncepcióját a világhírű hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin dolgozta ki. A programban összekapcsolta a művészetet és az iskolát: különböző művészeti ágak képviselőivel arra törekedett, hogy a gyerekeket elfogadásra, együttműködésre és önképviseletre nevelje. Az 1993-ban indult kezdeményezés azóta csaknem 60 ezer gyermek bevonásával és több mint 1000 művész közreműködésével zajlik 10 európai ország 400 iskolájában. Magyarországon jelenleg hat város – Budapest, Győr, Debrecen, Tatabánya, Békéscsaba és Zalaegerszeg – általános iskolájában lehet MUS-E osztályba jelentkezni.

A foglalkozás különböző, előre kidolgozott, egymásra épülő feladatokból áll, amelyekben hangsúlyos szerep jut az improvizációnak. A MUS-E órán a diákok figyelnek egymásra: senki sem „piszkál bele” a másik produkciójába, és nincsenek durva mozdulatok sem. A művész által irányított feladat az, hogy mindenki a saját hangulatának megfelelő mozgásokat mutasson be – az önkifejezés itt senkit sem tesz nevetség tárgyává, aki viszont segítségre vagy bátorításra szorul, az ezt is megkapja.

Sok diák pedig otthonról hozza a rossz mintákat, de az órán elsajátított finom, jól felépített mozdulatok sokat segítenek abban, hogy ezt a viselkedésformát a művész, az animátor segítségével átalakítsák, és más mintákat tanuljanak helyette.

„Azt is megmutatjuk, hogyan tudják képviselni a saját érzéseiket, kifejezni magukat, nyitottan állni társaikhoz, illetve együttműködni a másikkal. Jó lenne, ha ezek a gyerek szeretnék az osztályukat, tudnák, hogy ez egy védett közösség”- tette hozzá a táncművész, aki szerint a foglalkozás pozitív hatással van a tanulmányokra is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.