Hamarosan megkezdődik a 2018/19-es tanév. Lássuk, hogy milyen felmérések várnak a diákokra ebben a tanévben.
Országos kompetenciamérés
Az idei országos kompetenciamérés 2019. május 29-én lesz majd. A feladatlapokat minden 6., 8. és 10. évfolyamos diáknak kell kitöltenie: egy matematikait és egy szövegértést mérő tesztet.
Célnyelvi mérések
Az ország összes két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató intézményben írnak célnyelvi mérést a 6. és 8. évfolyamos tanulók. A 2018/2019-es tanévben 2019. május 15-én töltik majd ki a diákok a feladatlapokat. A mérés a tanulók nyelvtudását három alapkészségen, a hallott szöveg értésén, az olvasott szöveg értésén és az íráskészségen keresztül méri.
Idegen nyelvi mérés
Az idegen nyelvi mérés feladatsora szintén a 6. és 8. évfolyamos diákokra vár, akik 2019. május 22-én fogják megírni a mérést. A feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul.
Fizikai fittségi mérés
A tanulók fizikai állapotának és edzettségnek mérésében a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt (az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével). Ezeket a méréseket 2019. január 9. és 2019. április 26. között fogják végezni az adott iskolában tanító testneveléstanárok.
Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken
Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
