Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból.

A magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
Szakmunkás bizonyítvánnyal vagy szakiskolai oklevéllel 18 százalék rendelkezik, érettségije 28 százaléknak van, míg diplomája 18 százaléknak. Az arányok eltérnek ettől az átlagtól a különböző korosztályokban: a 20-24 évesek 64 százaléka leérettségizett, de még csak 8 százalékuk szerzett felsőfokú végzettséget. A következő korosztályban, a 25-39 évesek körében már 32 százalékos a diplomások aránya, a 40-64 éves korosztályban pedig sokan szereztek szakmai okleveleket. Ezek is 30 százalékot tesznek ki az idősebb aktív felnőttek közt, ahogy az érettségizettek is, a felsőfokú végzettségűek pedig 20 százalékot. A felmérés szerint a 65 év felettiek ezeknél az adatoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, a korcsoport felének csak általános iskolája van.
A tendenciákat nézve az Iskolázottsági adatok című most megjelent KSH kiadvány kiemeli, hogy az utóbbi fél évszázadban a 90-es évek, vagyis a rendszerváltozás utáni időszak hozta a legnagyobb változást, különösen a közép- és felsőfokú végzettségűek létszámának növekedése volt látványos. A szakmunkások aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké háromszorozódott, a diplomásoké pedig hatszorosára nőtt az utóbbi fél évszázadban.
Az ország legtöbb megyéjében a szavazók felének nincs érettségije
2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége. A G7 azt írja, a KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.