Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból.
A magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
Szakmunkás bizonyítvánnyal vagy szakiskolai oklevéllel 18 százalék rendelkezik, érettségije 28 százaléknak van, míg diplomája 18 százaléknak. Az arányok eltérnek ettől az átlagtól a különböző korosztályokban: a 20-24 évesek 64 százaléka leérettségizett, de még csak 8 százalékuk szerzett felsőfokú végzettséget. A következő korosztályban, a 25-39 évesek körében már 32 százalékos a diplomások aránya, a 40-64 éves korosztályban pedig sokan szereztek szakmai okleveleket. Ezek is 30 százalékot tesznek ki az idősebb aktív felnőttek közt, ahogy az érettségizettek is, a felsőfokú végzettségűek pedig 20 százalékot. A felmérés szerint a 65 év felettiek ezeknél az adatoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, a korcsoport felének csak általános iskolája van.
A tendenciákat nézve az Iskolázottsági adatok című most megjelent KSH kiadvány kiemeli, hogy az utóbbi fél évszázadban a 90-es évek, vagyis a rendszerváltozás utáni időszak hozta a legnagyobb változást, különösen a közép- és felsőfokú végzettségűek létszámának növekedése volt látványos. A szakmunkások aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké háromszorozódott, a diplomásoké pedig hatszorosára nőtt az utóbbi fél évszázadban.
2016-ban a legalább 18 éves népesség, vagyis a választópolgárok 55 százaléka rendelkezett minimum érettségivel Magyarországon, de 19 megyénkből 11-ben a felnőtt népesség többségének nincs középfokú végzettsége.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
