December 16-ig még igényelhető a méhnyakrák elleni vakcina; a térítésmentes védőoltásra azok a lányok jogosultak, akik a 7. osztályba járnak - tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).
A szülőket az iskola-egészségügyi szolgálat segítségével szinte kivétel nélkül sikerült elérni - írták, a szülői nyilatkozatok 99,3 százaléka érkezett vissza a védőnőkhöz. Az országos program bevezetésének első évében a 46 ezer jogosult szülei közül 35 ezer kérte a védőoltást, azaz az érintettek túlnyomó többsége, 77,5 százaléka élni kívánt a felkínált, térítésmentes oltás lehetőségével, a jogosultak további 5,6 százaléka pedig már korábban megkapta az oltást.
A 2016/2017-es tanévben a szülői nyilatkozatok 99 százaléka visszaérkezett az iskolavédőnőkhöz, a december 5-i adatok szerint a 45 ezer jogosult 7. osztályos leány közül 33 600 (75,2 százaléka) kérte a védőoltás beadását.
Összességében az iskolai kampányoltás keretében már százezer lány kapott HPV-elleni védőoltást.
Az ÁNTSZ közölte azt is, Szentes Tamás országos tisztifőorvos csütörtökön nyílt levélben kérte azokat szülőket, akiknek a hetedikes kislánya a szeptemberi oltási körből kimaradt, december 8-16 között igényeljék a térítésmentes vakcinát az iskolákban.
A védettséghez két oltás szükséges, hat hónap különbséggel. A nemzeti védőoltási programba bekerült vakcina 93 százalékot meghaladó védelmet nyújthat a méhnyakrák ellen a korábban HPV-vel nem fertőzött lányok esetében.
Magyarországon a méhnyakrák a 45 év alatti magyar nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, évente közel 400 nő veszti életét ebben a megbetegedésben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
