Fontos infó szülőknek: még lehet igényelni a hetedikesek HPV elleni oltását

December 16-ig még igényelhető a méhnyakrák elleni vakcina; a térítésmentes védőoltásra azok a lányok jogosultak, akik a 7. osztályba járnak - tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

  • MTI

 

MTI / Balázs Attila
2014 szeptemberétől vezették be a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lányok számára a humán papilloma vírus (HPV) elleni kampányoltást, amelyet így igényelve térítésmentesen kapnak.

A szülőket az iskola-egészségügyi szolgálat segítségével szinte kivétel nélkül sikerült elérni - írták, a szülői nyilatkozatok 99,3 százaléka érkezett vissza a védőnőkhöz. Az országos program bevezetésének első évében a 46 ezer jogosult szülei közül 35 ezer kérte a védőoltást, azaz az érintettek túlnyomó többsége, 77,5 százaléka élni kívánt a felkínált, térítésmentes oltás lehetőségével, a jogosultak további 5,6 százaléka pedig már korábban megkapta az oltást.

A 2016/2017-es tanévben a szülői nyilatkozatok 99 százaléka visszaérkezett az iskolavédőnőkhöz, a december 5-i adatok szerint a 45 ezer jogosult 7. osztályos leány közül 33 600 (75,2 százaléka) kérte a védőoltás beadását.

Összességében az iskolai kampányoltás keretében már százezer lány kapott HPV-elleni védőoltást.

Az ÁNTSZ közölte azt is, Szentes Tamás országos tisztifőorvos csütörtökön nyílt levélben kérte azokat szülőket, akiknek a hetedikes kislánya a szeptemberi oltási körből kimaradt, december 8-16 között igényeljék a térítésmentes vakcinát az iskolákban.

A védettséghez két oltás szükséges, hat hónap különbséggel. A nemzeti védőoltási programba bekerült vakcina 93 százalékot meghaladó védelmet nyújthat a méhnyakrák ellen a korábban HPV-vel nem fertőzött lányok esetében.

Magyarországon a méhnyakrák a 45 év alatti magyar nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, évente közel 400 nő veszti életét ebben a megbetegedésben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.