Mit esznek a diákok szeptembertől?

Mi lesz a grízes tésztával? Ki nem kaphat többé tejeskávét a reggeli mellé? Mindenki répás zsömlét rágcsál majd? Ilyen lesz a menzareform.

  • Eduline

Mi lesz a tányéron?

Állati eredetű fehérjeforrást - vagyis szárnyasokat, halat, tojást, tejet, sajtot vagy joghurtot - minden főétkezésnek tartalmaznia kell. Ha a reggelit, az ebédet és a vacsorát is a menzán fogyasztjátok el, akkor négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt kaptok - ezekből legalább egy adagot nyersen.

Édesség lesz?

A grízes tészta nem lesz többet önálló étel. A diákok desszertként, a kolisok reggelire és vacsorára is csak olyan édességet kaphatnak, amely legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaz. A grízes tészta nem ilyen.

Stiller Ákos

A gyümölcsíz is tilos?

Ez is tiltólistára került.

Mi van még tiltólistán?

Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez lehet felhasználni, nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt, illetve zsíros húsokat.

Minden ízetlen lesz?

Ízlés kérdése. Az viszont tény, hogy meghatározzák, mekkora só- és cukortartalma lehet az ételeknek, az asztalokra pedig nem kerülhet só- és cukortartó, utólag tehát nem tudjátok majd ízesíteni az ételeket.

A reggeli tejeskávé azért megmarad?

Nem mindenki ihat majd tejeskávét. A 18 éven aluliak - a tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt. A kollégiumokban egy diáknak legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell adni.

A közétkeztetés átalakításáról szóló cikkünket itt találjátok. Arról pedig, hogy milyen uzsonnát kaptak nemrég a dunakeszi általános iskolások, itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.