A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.
Az OECD-kutatás rámutatott arra, hogy hatalmas eltérés van a különböző országok diákjainak házi feladattal töltött ideje között. A finn és a koreai gyerekek heti kevesebb, mint három órát töltenek házival - márpedig e két ország oktatási teljesítménye hagyományosan a legjobbak között van évtizedek óta. A sereghajtók között találjuk viszont – több mint hat órával – Magyarországot. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint
A nemzetközi oktatásvizsgálatok általánosságban azt mutatják, hogy bizonyos mennyiségű és minőségű házi feladat a legtöbb országban javítja az átlag tanulói teljesítményeket, de az összefüggés egyáltalán nem egyértelmű. Több országban – többek közt Svájcban, az USA-ban, Horvátországban – kifejezetten negatívan hat a sok házi a vizsgaeredményekre- írta a hvg.hu.
| Még több cikk a házi feladatról |
Ezért ne használjátok a Wikipédiát beadandókhoz: a legnagyobb bakik |
Ez utóbbihoz csatlakozik a Journal of Educational Psychologyban most nyilvánosságra hozott spanyol kutatás is, amely szerint a házi feladat mennyisége egy darabig ugyan növeli a tanulói teljesítményeket, de ha a 14 éves diákok napi több mint egy órát tanulnak otthon, az már nem hat pozitívan a matematikai és természettudományos eredményeikre. Sőt, a teljesítmények inkább csökkennek.
Magyar szakemberek elmondták, az sem mindegy, milyen típusú – gyakoroltató vagy kreatív, elgondolkodtató – házi feladatról van szó. A diákok számára ugyanis leginkább az utóbbi lehet hasznos, ennek ellenére az előbbi az általános.
És ne feledjük: a spanyol diákok kettő óra után hazamennek, míg – elvileg – a magyar társaik 16 óráig az iskolában vannak. Ha az itteni iskolások a 8 órás intézményben töltött idő után még 1-2 órát a házi feladattal töltenek, az már jóval több „munka”, mint a felnőttek átlagos 8 órája.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
