Kimutatták: káros a sok házi feladat

A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.

  • Eduline
wikipedia

Az OECD-kutatás rámutatott arra, hogy hatalmas eltérés van a különböző országok diákjainak házi feladattal töltött ideje között. A finn és a koreai gyerekek heti kevesebb, mint három órát töltenek házival - márpedig e két ország oktatási teljesítménye hagyományosan a legjobbak között van évtizedek óta. A sereghajtók között találjuk viszont – több mint hat órával – Magyarországot. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint

A nemzetközi oktatásvizsgálatok általánosságban azt mutatják, hogy bizonyos mennyiségű és minőségű házi feladat a legtöbb országban javítja az átlag tanulói teljesítményeket, de az összefüggés egyáltalán nem egyértelmű. Több országban – többek közt Svájcban, az USA-ban, Horvátországban – kifejezetten negatívan hat a sok házi a vizsgaeredményekre- írta a hvg.hu.

Ez utóbbihoz csatlakozik a Journal of Educational Psychologyban most nyilvánosságra hozott spanyol kutatás is, amely szerint a házi feladat mennyisége egy darabig ugyan növeli a tanulói teljesítményeket, de ha a 14 éves diákok napi több mint egy órát tanulnak otthon, az már nem hat pozitívan a matematikai és természettudományos eredményeikre. Sőt, a teljesítmények inkább csökkennek.

Magyar szakemberek elmondták, az sem mindegy, milyen típusú – gyakoroltató vagy kreatív, elgondolkodtató – házi feladatról van szó. A diákok számára ugyanis leginkább az utóbbi lehet hasznos, ennek ellenére az előbbi az általános.

És ne feledjük: a spanyol diákok kettő óra után hazamennek, míg – elvileg – a magyar társaik 16 óráig az iskolában vannak. Ha az itteni iskolások a 8 órás intézményben töltött idő után még 1-2 órát a házi feladattal töltenek, az már jóval több „munka”, mint a felnőttek átlagos 8 órája.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu