Kimutatták: káros a sok házi feladat

A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.

  • Eduline
wikipedia

Az OECD-kutatás rámutatott arra, hogy hatalmas eltérés van a különböző országok diákjainak házi feladattal töltött ideje között. A finn és a koreai gyerekek heti kevesebb, mint három órát töltenek házival - márpedig e két ország oktatási teljesítménye hagyományosan a legjobbak között van évtizedek óta. A sereghajtók között találjuk viszont – több mint hat órával – Magyarországot. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint

A nemzetközi oktatásvizsgálatok általánosságban azt mutatják, hogy bizonyos mennyiségű és minőségű házi feladat a legtöbb országban javítja az átlag tanulói teljesítményeket, de az összefüggés egyáltalán nem egyértelmű. Több országban – többek közt Svájcban, az USA-ban, Horvátországban – kifejezetten negatívan hat a sok házi a vizsgaeredményekre- írta a hvg.hu.

Ez utóbbihoz csatlakozik a Journal of Educational Psychologyban most nyilvánosságra hozott spanyol kutatás is, amely szerint a házi feladat mennyisége egy darabig ugyan növeli a tanulói teljesítményeket, de ha a 14 éves diákok napi több mint egy órát tanulnak otthon, az már nem hat pozitívan a matematikai és természettudományos eredményeikre. Sőt, a teljesítmények inkább csökkennek.

Magyar szakemberek elmondták, az sem mindegy, milyen típusú – gyakoroltató vagy kreatív, elgondolkodtató – házi feladatról van szó. A diákok számára ugyanis leginkább az utóbbi lehet hasznos, ennek ellenére az előbbi az általános.

És ne feledjük: a spanyol diákok kettő óra után hazamennek, míg – elvileg – a magyar társaik 16 óráig az iskolában vannak. Ha az itteni iskolások a 8 órás intézményben töltött idő után még 1-2 órát a házi feladattal töltenek, az már jóval több „munka”, mint a felnőttek átlagos 8 órája.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.