Lesújtó jelentés a magyar gyerekekről: megoldatlan problémákkal küzdenek

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt – mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján.

  • Eduline

A hvg.hu azt írja, ilyen problémák a gyerekszegénység, illetve a gyerekeket nevelő családok szegénysége, a gyerekbántalmazás, hogy sok gyerek családon kívül nevelkedik, hogy megkülönböztetik a fogyatékosokat.

A Hintalovon jelentése szerint 2017-ben a legtöbb család már érzékelte ugyan, hogy vége a gazdasági válságnak, de Gyurkó Szilvia árnyalja a képet: „a gyerekszegénység mértékéről nehéz pontos számokat kapni, mert a statisztikával is bűvészkednek. Ha például 2500 forinttal emelkedik egy család havi bevétele, kikerülhet a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriából, miközben a helyzete valójában nem javul.”

Az alapítványnak nagyon sok iskolai gyermekbántalmazási ügye volt tavaly, ahol a gyereket egy iskolatársa zaklatta Facebookon, Snapchaten vagy Viberen. Az iskolai reakciókban nincs következetesség: van, ahol azzal utasították el őket, hogy ami az iskola épületén és tanítási időn kívül történik, ahhoz nincs közük, más helyen a zaklató gyereket az összes lehetséges büntetéssel sújtották. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Figyelmeztetés a szülőknek: ezek a jelek utalnak arra, hogy a gyerek verbális zaklatás áldozata

Egyre gyakoribb a verbális és internetes zaklatás, erőszak a gyerekek körében Balogh Ágnes pszichológus az ATV-nek azt mondta, ha egy szülő tudomást szerez arról, hogy a gyermekét bántalmazzák, feltétlenül vegye fel a pedagógussal a kapcsolatot. A szakember szerint elsősorban az adott közösségen belül kell a problémát megoldani, nem tartja jó megoldásnak, ha a gyereket kiemelik a közösségből, mert akkor egy másik gyereket fognak bántalmazni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.