Mindössze kilencven iskolában differenciálták a pedagógusok béremelésének utolsó részletét a Klebelsberg Központ adatai szerint.
„A vezetői pótlék emelését csaknem négyszáznyolcvan intézményben differenciálták. Ennek szerintem az az oka, hogy az iskolaigazgatók nem ebben a kultúrában kezdték a munkát, és óvatosan állnak az ilyen feladatokhoz. Ugyanis ennek van egy konfliktusos része, értékelniük kell a saját kollégáikat. De ez a vezetői működés sajátja. Erre meg kell tanítanunk az intézményvezetőket, mert így tudják motiválni a beosztottjaikat” - mondta Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak a differenciált béremelésről.
Hozzátette: „érdekes lesz majd egy év múlva, hogy mennyire nő meg ezeknek az iskoláknak a száma, én biztos vagyok benne, hogy egyre több helyen fognak differenciálni. Az iskolák egymásnak is meg fogják mutatni az ilyen típusú gyakorlatukat, ha látni fogják, hogy motiváltabbak ettől a pedagógusok”.
Solti Péter szerint a differenciált béremeléshez szükséges értékelés szempontjait a tantestület is megvitatja. „Nem az intézményvezető osztogatja ezt, hanem komplex módszertan van mögötte, meg kell indokolni, alátámasztani eredményekkel. Hallottam, hogy vannak viták a testületeken belül ezzel kapcsolatban, de szerintem ezek helyes viták, amelyek nyomán kialakul egy szakmai konszenzus” - mondta.
A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll, "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét". A törvényből azonban az is kiderül, hogy az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint korábban.
A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.
Tényleg csak egy évre szól a tanárok béremelése, jövőre újra döntenek az igazgatók
„Azért kapják meg a kollégák határozott időre a béremelést, hogy minden évben lehetőségük legyen eldönteni az intézményeknek, élnek a differenciálás lehetőségével vagy sem" - írja pénteki közleményében a Klebelsberg Központ. Vagyis a "gyengén teljesítő" pedagógusok nem lehetnek biztosak abban, hogy jövőre is megkapják az emelést.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
