Jönnek a bentlakásos iskolák? Ez a véleményetek az új oktatási tervről

Megosztja az eduline olvasóit az oktatási államtitkárság ötlete a hátrányos helyzetű, nehezen beilleszkedő diákoknak létrehozandó bentlakásos iskolák ötlete.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk

, a Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatához hasonlóan bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű, nehezen beilleszkedő gyerekeket az oktatási államtitkárság nemrég elkészült jelentése a PISA-felmérés kudarcairól.

„Néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett: az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták” – írja a közoktatás megoldandó problémái között az a hamarosan kormány elé kerülő jelentés, amelyet még decemberben, a 2015-ös PISA-felmérés lesújtó eredményeinek napvilágra kerülése után rendelt a miniszterelnök Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztertől.

Megoldásként az anyag azzal az eredendően állítólag a szülőktől származó javaslattal áll elő, hogy „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén” erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát.

A cikkhez rengeteg komment érkezett, olvasóinkat megosztja az ötlet - íme, néhány hozzászólás. Várjuk a ti véleményeteket is!

Ha a színvonal olyan mint egy angol college-ban, akkor hasznukra válhat. Ha "magyar módra" kollégium, tisztelet a kivételnek, semmit nem ér.

És ki dönti el, kinek kell a gyerekét bentlakásosba adni?

Ez azért nem ilyen egyszerű probléma!

Átnevelde, egy kis agymosással, nem garantált a mai magyar oktatási rendszerben a gyerekek egyéni fejlesztése, demokráciára, öntudatos állampolgárokká nevelése az ilyen leendő intézetekben.

Szerintem a PISA eredmény nem a tanári munkát minősíti, hanem a gyerek egyéni adottságait, amiben a átörökített gének + a családi környezet és igény + nevelési attitűdök + az iskolai tanítás mint hozzáadott érték közösen eredményezik. Ahol a tanítandó alany (diák, gyerek) nincs megáldva olyan képességekkel és családi háttérrel, hogy az iskolai munka eredményeket produkálhat, ott a PISA teszt ÖRÖKKÉ elmarad az átlagtól - főleg a legjobbaktól! De én azt sem feltételezem, hogy a bentlakásos iskola lenne arra a megoldás - legfeljebb csak arra, hogy bizonyos és jobbra érdemes gyerekek belekóstoljanak abba az életbe, ami minden embert megilletne!

Igazuk van,

másképpen nem megy.

Sok esetben a gyerek maga is ezt kérné,

hogy menekülni tudjon a rideg, sivàr csalàdjàból.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.