Keményen beolvastak Palkovicsnak, nagy változás jöhet az oktatásban - a hét hírei

Nyilvánosságra hozták az idei pótfelvételi ponthatárait, a 2018-as érettségin még marad a régi történelmi atlasz, Palkovics László oktatási államtitkár pedig olyat mondott, ami több szervezetnél kiverte a biztosítékot. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Nyilvánosságra hozták a pótfelvételi ponthatárait

Több ezer felvételiző tudta meg péntek délután, bejutott-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára. A legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok ponthatárairól itt olvashattok, a legmagasabb ponthatárokról pedig itt.

Jó hír a 2018-ban érettségizőknek: marad a "régi" atlasz

A 2018-as érettségin is lehet használni a régi történelematlaszokat - közölte Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután a Történelemtanárok Egylete nyílt levélben kérte a 2017/2018-as tanévre vonatkozó szabályok tisztázását Balog Zoltán minisztertől. Ez azt jelenti, hogy a 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában használt és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékbe vett középiskolai történelematlaszok is ugyanúgy használhatóak lesznek majd, ahogy az előző tanévben is. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Mónus Márton

Kiverte a biztosítékot Palkovics László nyilatkozata

Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt - ezt mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár kedden Budapesten. A nyilatkozatra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is reagált.

Hamarabb érkezik a családi pótlék

Az iskolakezdés és az azzal járó kiadások miatt a családtámogatásokat hétfőn utalják el, míg a posta kedden kézbesíti az ellátásokat. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

MTI / Bruzák Noémi

Nem tett le a kormány a felső tagozatok összevonásáról

Két év hallgatás után újra előkerült a kormány terve a kistelepülési kisiskolák felső tagozatainak összevonásáról. Akkor még csak egy kormányzati előterjesztésben, 2018-as megvalósítással írtak a tervről, most már a készülő Nemzeti Alaptantervben (NAT) is benne van lehetőségként. Két éve az egészből nem lett semmi. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.