Újra elővette a kormány korábbi, zárt ajtók mögött készített tervét a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról. Az Emmi racionalitást ígér, és hangsúlyozza, még nincs döntés - írja a hvg.hu.
Két év hallgatás után újra előkerült a kormány terve a kistelepülési kisiskolák felső tagozatainak összevonásáról. Akkor még csak egy kormányzati előterjesztésben, 2018-as megvalósítással írtak a tervről, most már a készülő Nemzeti Alaptantervben (NAT) is benne van lehetőségként. Két éve az egészből nem lett semmi - írja a hvg.hu.
2015-ben Pölöskei Gáborné helyettes államtitkárként járva az országot térképen mutogatta a megyei tanévnyitókon, hogy hová tervezik az iskolaközpontok létrehozását. A hvg.hu akkori forrásai szerint jellemzően a járásközpontok profitáltak volna, összesen 150-200 hely lett volna az országban.
Az ötlet az új Nemzeti alaptantervben is előkerül. Az új NAT már társadalmi egyeztetésen van, a Magyar Nemzet közölt belőle részleteket. A koncepcióban felvetik többek között a 9 évfolyamos iskola bevezetését, az egyik verzió lehet a 6 év alsó, 3 év felső felosztás. Ez esetben a kistelepülések diákjai iskolaközpontokban járnának felsőbe.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre. A Magyar Nemzet arra emlékeztet: a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot.
Vélhetően az átalakítási tervek miatt írtak ki egy uniós pályázatot 2016-ban 200 intézmény fejlesztésére, ám ezt a projektet visszavonták – mondja most Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Nem csodálkozik, hogy ez megint előkerült, de hangsúlyozza, egy ilyen kérdést nem lehet eldönteni pusztán a pedagógusok száma vagy a diákok kompetenciamérésének eredménye alapján, a falu jövőjét is figyelembe kell venni.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.