Vége a hagyományos iskolai tanításnak? Új trend hódít

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a...

  • Eduline
Képernyő előtt - pont, mint később, a munkahelyen
MTI Fotó: Vajda János

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a munkafüzetek mellett. A blended learning lényege, hogy a diákok bejárnak a tanórákra, emellett otthonról, oktatási szoftverek és az internet segítségével is tartják a kapcsolatot az oktatókkal. 

Mivel egyelőre nincs egységes tanterv, az iskolák maguk döntenek arról, használnak-e tableteket, laptopokat az órákon, és lehetővé teszik-e, hogy a diákok egyes tanítási napokon otthonról, az internet segítségével vegyenek részt az órákon, vagy sajátítsák el a tananyag egy részét – olvasható a

MindShift

nevű, alternatív tanulási módszerekkel foglalkozó oldalon.

Az új oktatási formák nemcsak a diákoktól, hanem a tanároktól is új feladatokat követelnek: új szoftverek működését kell elsajátítaniuk, és több időt igényel a kiegészítő feladatok felkutatása is. Catlin Tucker, egy kaliforniai angoltanár szerint azonban megéri. „Hatékonyabban tudok tanítani: a technika rengeteget segít, időt nyerünk vele, így jobban elmélyíthetjük a tananyagot” – mondja.

Az oktatók abban bíznak, hamarosan több olyan szoftver közül választhatnak majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok a saját ütemükben haladjanak a tananyaggal. A gyerekek bent ülnének az osztályteremben, de mindenki a saját tempójában dolgozna a feladatokon, a tanárok pedig a szoftverek segítségével folyamatosan visszajelzéseket kapna a munkájukról. Addig azonban még hosszú az út, és elsősorban a tanárok hozzáállásán múlik, mennyire tud majd zökkenőmentesen működni a módszer – olvasható a cikkben. Online órák elvégzésére kötelezik a virginiai gimnazistákat – összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.