Vége a hagyományos iskolai tanításnak? Új trend hódít

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a...

  • Eduline
Képernyő előtt - pont, mint később, a munkahelyen
MTI Fotó: Vajda János

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a munkafüzetek mellett. A blended learning lényege, hogy a diákok bejárnak a tanórákra, emellett otthonról, oktatási szoftverek és az internet segítségével is tartják a kapcsolatot az oktatókkal. 

Mivel egyelőre nincs egységes tanterv, az iskolák maguk döntenek arról, használnak-e tableteket, laptopokat az órákon, és lehetővé teszik-e, hogy a diákok egyes tanítási napokon otthonról, az internet segítségével vegyenek részt az órákon, vagy sajátítsák el a tananyag egy részét – olvasható a MindShift nevű, alternatív tanulási módszerekkel foglalkozó oldalon.

Az új oktatási formák nemcsak a diákoktól, hanem a tanároktól is új feladatokat követelnek: új szoftverek működését kell elsajátítaniuk, és több időt igényel a kiegészítő feladatok felkutatása is. Catlin Tucker, egy kaliforniai angoltanár szerint azonban megéri. „Hatékonyabban tudok tanítani: a technika rengeteget segít, időt nyerünk vele, így jobban elmélyíthetjük a tananyagot” – mondja.

Az oktatók abban bíznak, hamarosan több olyan szoftver közül választhatnak majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok a saját ütemükben haladjanak a tananyaggal. A gyerekek bent ülnének az osztályteremben, de mindenki a saját tempójában dolgozna a feladatokon, a tanárok pedig a szoftverek segítségével folyamatosan visszajelzéseket kapna a munkájukról. Addig azonban még hosszú az út, és elsősorban a tanárok hozzáállásán múlik, mennyire tud majd zökkenőmentesen működni a módszer – olvasható a cikkben. Online órák elvégzésére kötelezik a virginiai gimnazistákat – összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.