Vége a hagyományos iskolai tanításnak? Új trend hódít

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a...

  • Eduline
Képernyő előtt - pont, mint később, a munkahelyen
MTI Fotó: Vajda János

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a munkafüzetek mellett. A blended learning lényege, hogy a diákok bejárnak a tanórákra, emellett otthonról, oktatási szoftverek és az internet segítségével is tartják a kapcsolatot az oktatókkal. 

Mivel egyelőre nincs egységes tanterv, az iskolák maguk döntenek arról, használnak-e tableteket, laptopokat az órákon, és lehetővé teszik-e, hogy a diákok egyes tanítási napokon otthonról, az internet segítségével vegyenek részt az órákon, vagy sajátítsák el a tananyag egy részét – olvasható a MindShift nevű, alternatív tanulási módszerekkel foglalkozó oldalon.

Az új oktatási formák nemcsak a diákoktól, hanem a tanároktól is új feladatokat követelnek: új szoftverek működését kell elsajátítaniuk, és több időt igényel a kiegészítő feladatok felkutatása is. Catlin Tucker, egy kaliforniai angoltanár szerint azonban megéri. „Hatékonyabban tudok tanítani: a technika rengeteget segít, időt nyerünk vele, így jobban elmélyíthetjük a tananyagot” – mondja.

Az oktatók abban bíznak, hamarosan több olyan szoftver közül választhatnak majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok a saját ütemükben haladjanak a tananyaggal. A gyerekek bent ülnének az osztályteremben, de mindenki a saját tempójában dolgozna a feladatokon, a tanárok pedig a szoftverek segítségével folyamatosan visszajelzéseket kapna a munkájukról. Addig azonban még hosszú az út, és elsősorban a tanárok hozzáállásán múlik, mennyire tud majd zökkenőmentesen működni a módszer – olvasható a cikkben. Online órák elvégzésére kötelezik a virginiai gimnazistákat – összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.