Tornatermeket és tanuszodákat építtet a kormány

Országszerte indulnak a tanterem, tornaterem és tanuszoda beruházások – írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

  • eduline/mti
pixabay.com

Több mint 38 milliárd forintból összesen 24 tanterem, 25 tornaterem, 24 tanuszoda és 5 komplett iskola épülhet meg a következő tanév végéig a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban. Sok esetben már idén használatba vehetik a létesítményeket az iskolások.

A kormány 2014 februárjában döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programról, melynek eredményeként hiánypótló beruházások valósulnak meg jellemzően járásközpontokban. A program végrehajtását 2015. április 1-jétől vette át a fejlesztési tárca.

Kapcsolódó cikkek

Minden nap kötelező a tesi, de hol?

Évekig hiány lehet még tornatermekből

A tornaterem is megsérült, 8 hónapja semmi sem változik

A beruházások elsődleges célja a demográfiai változások okozta tanteremhiányok kezelése, a mindennapos testnevelés és az úszásoktatás infrastrukturális feltételeinek biztosítása az iskolások számára. 78 projektből álló, összesen 38,7 milliárd forint értékű beruházás-sorozat teljes egészében központi költségvetési forrásból megy végbe. A minisztérium kezdeményezésére az önkormányzatoknak nem kell önrészt fizetniük a projektek megvalósításához.

A program első ütemében szereplő 24 tanterem közül 10-et már átadtak (Csanádpalota, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Győrújbarát, Nagykovácsi, Petőfiszállás, Sződ, Telki és Vácduka). A program részeként Budakeszin, Dunakeszin, Fertődön, Geszten és Izsákon komplett iskolák épülnek meg.

25 településen a helyi igényekhez igazodva új tornatermek létesülnek. A tanuszodáknál a kivitelezők kiválasztására irányuló 18 közbeszerzési eljárás hamarosan lezárul, 6 esetben az eljárás dokumentációja előkészítés alatt áll.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.