Országszerte indulnak a tanterem, tornaterem és tanuszoda beruházások – írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Több mint 38 milliárd forintból összesen 24 tanterem, 25 tornaterem, 24 tanuszoda és 5 komplett iskola épülhet meg a következő tanév végéig a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programban. Sok esetben már idén használatba vehetik a létesítményeket az iskolások.
A kormány 2014 februárjában döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programról, melynek eredményeként hiánypótló beruházások valósulnak meg jellemzően járásközpontokban. A program végrehajtását 2015. április 1-jétől vette át a fejlesztési tárca.
| Kapcsolódó cikkek |
Minden nap kötelező a tesi, de hol? |
A beruházások elsődleges célja a demográfiai változások okozta tanteremhiányok kezelése, a mindennapos testnevelés és az úszásoktatás infrastrukturális feltételeinek biztosítása az iskolások számára. 78 projektből álló, összesen 38,7 milliárd forint értékű beruházás-sorozat teljes egészében központi költségvetési forrásból megy végbe. A minisztérium kezdeményezésére az önkormányzatoknak nem kell önrészt fizetniük a projektek megvalósításához.
A program első ütemében szereplő 24 tanterem közül 10-et már átadtak (Csanádpalota, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Győrújbarát, Nagykovácsi, Petőfiszállás, Sződ, Telki és Vácduka). A program részeként Budakeszin, Dunakeszin, Fertődön, Geszten és Izsákon komplett iskolák épülnek meg.
25 településen a helyi igényekhez igazodva új tornatermek létesülnek. A tanuszodáknál a kivitelezők kiválasztására irányuló 18 közbeszerzési eljárás hamarosan lezárul, 6 esetben az eljárás dokumentációja előkészítés alatt áll.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
