Tízből kilenc tanár átment a minősítési vizsgán, 3000-en újra nekifutnak

A Pedagógus I. és II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárások 2014 és 2016 között zajlottak, összesen 39 924 pedagógus tett minősítő vizsgát, és a vizsgák 91 százaléka sikeres volt - írja a Magyar Hírlap csütörtöki számában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tájékoztatására hivatkozva.

  • MTI
Fülöp Máté

A sikertelenül vizsgázók - 264 Gyakornok és 3331 Pedagógus I. besorolású dolgozó - maradnak eddigi fokozatukban és fizetési kategóriájukban, két év múlva próbálkozhatnak újabb minősítési eljárással.

Rétvári Bence a lappal tudatta azt is, hogy a 2014-2015-ben lezajlott Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatra irányuló minősítések próbaeljárás keretében történtek. Hétezer-ötszázan szerettek volna bekerülni a Mesterpedagógus kategóriába, közülük csupán három tanárnak nem sikerült ez. A Kutatótanár fokozatot célzó minősítésen százhuszonöten vettek részt, valamennyi eljárás sikeres volt. A 2016. évi minősítések eredményeinek összegzése még zajlik - közölte az államtitkár.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2018-ra megállapított pedagógusminősítési keretszám harmincötezer, a jelentkezések véglegesítése még tart, az oktatásért felelős miniszter június 20-ig dönt az eljárásban részt vevő pedagógusok köréről.

Ilyen vizsga vár a tanárokra: itt van minden infó a 2018-as minősítésekről

Március végéig jelentkezhetnek a pedagógusok a 2018-as minősítési eljárásra - hogy könnyebb legyen a dolguk, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. Hány tanárt minősítenek 2018-ban? Összesen 35 ezer pedagógust. Előnyt élveznek többek között azok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. Minősítésen vehetnek részt a nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.