A Pedagógus I. és II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárások 2014 és 2016 között zajlottak, összesen 39 924 pedagógus tett minősítő vizsgát, és a vizsgák 91 százaléka sikeres volt - írja a Magyar Hírlap csütörtöki számában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tájékoztatására hivatkozva.
A sikertelenül vizsgázók - 264 Gyakornok és 3331 Pedagógus I. besorolású dolgozó - maradnak eddigi fokozatukban és fizetési kategóriájukban, két év múlva próbálkozhatnak újabb minősítési eljárással.
Rétvári Bence a lappal tudatta azt is, hogy a 2014-2015-ben lezajlott Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatra irányuló minősítések próbaeljárás keretében történtek. Hétezer-ötszázan szerettek volna bekerülni a Mesterpedagógus kategóriába, közülük csupán három tanárnak nem sikerült ez. A Kutatótanár fokozatot célzó minősítésen százhuszonöten vettek részt, valamennyi eljárás sikeres volt. A 2016. évi minősítések eredményeinek összegzése még zajlik - közölte az államtitkár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2018-ra megállapított pedagógusminősítési keretszám harmincötezer, a jelentkezések véglegesítése még tart, az oktatásért felelős miniszter június 20-ig dönt az eljárásban részt vevő pedagógusok köréről.
Ilyen vizsga vár a tanárokra: itt van minden infó a 2018-as minősítésekről
Március végéig jelentkezhetnek a pedagógusok a 2018-as minősítési eljárásra - hogy könnyebb legyen a dolguk, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. Hány tanárt minősítenek 2018-ban? Összesen 35 ezer pedagógust. Előnyt élveznek többek között azok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. Minősítésen vehetnek részt a nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
